Ugyan néhány cikkel korábban
beszóltunk a bisztróknak, azonban van egy bisztró, ami az általunk leírt kritikákat igazán nem veheti
magára. Egy bisztró, ami 2004-ben, még jóval a „divat a magyar – divat a
bisztró” korszak előtt nyitott meg és igenis joggal viseli a bisztró nevet! Nem
lehet ez más, csakis a Bock Bisztró!
A bisztró 2004. augusztus 30.-án
kezdett működni, hivatalos megnyitóra szeptember 21.-én került sor. A Bock
Bisztró már az első törtév után felkerült a 10 legjobb étterem listájára,
2004-től 2010-ig Best of magyaros étterem cím birtokosa volt. 2008-ban elnyerte
„Az Év Étterme” díjat, 2007 óta a Michelin Guide ajánlott étterme, 2009-12-ben
Bib Gourmand besorolást kapott. 2008-ban az Eurotock 2 csillaggal jutalmazta.
2011-ben nyitott meg az első külföldi Bock Bistro (itt már s-sel és rövid
o-val), majd 2012 szeptemberében megnyitott a Budai Bock Bisztró is. Az étterem
neve hallatán legtöbben a TV-ből (Mesterszakács), illetve a könyvesboltokból (Sok
vagyok) is jól ismert Bíró Lajosra asszociálnak, aki az étterem corporate
chefje, azonban az étteremnek Lajoson és Cukin kívül van egy hasonlóan ikonikus
és egyre feltörekvőbb személyisége (személyes kedvencem) Varju Viktor,
ismertebb nevén Vili, aki az étterem Executive séfje. Vele beszélgettünk a
Budai Bock megnyitása kapcsán.
Kezdjük Vili bemutatásával. Varju
Viktor 17 éve dolgozik a vendéglátásban. A Nemzeti Hotelben kezdte pályafutását
tanulóként, majd a Múzeum Kávéházban folytatta szakmai tanulmányait, Bíró Lajos
chef keze alatt. Viktor saját étteremmel is próbálkozott, amely 3 évig üzemelt,
azonban a tulajdoni viszonyok tisztázatlansága miatt, azt be kellett zárnia. 6
éve dolgozik a Bock Bisztróban és a szavaival élve „szerencsésnek érzi magát,
hiszen azért fizetik, amit egyébként is csinálna”. Munkaidőn kívül, Bíró
Lajossal gyakran tesztelnek, próbálgatnak elismert vagy éppen kevésbé ismert,
felfedezésre váró éttermeket Magyarországon.
Vilit az új étterem kapcsán kerestem meg, azonban „könnyed”
bevezetésként a mai magyar gasztronómia helyzetéről is beszélgettünk. Vili véleménye
szerint a vendéglátás az elmúlt 10-15 évben nagyon szép, emelkedő tendenciát mutatott,
nagyon sokat finomult, a rossz értelemben vett csárda hangulat megszűnőben van. Az elmúlt néhány év pedig
kifejezetten jót tett a magyar konyhának, hiszen kialakult egy érdeklődő réteg,
továbbá kialakult a bizalom a fogyasztók és a chefek között, azonban chefként
nagyon nehéz kitörni a pörkölt – rántott hús feelingből. A fogyasztók sajnos
továbbra is a hagyományos ételeket és ízeket keresik, így a vendéglátósok dolga
az, hogy a fogyasztókat, a piacot nevelje és új ízekre, főzési technológiákra
tanítsa. A chef szerint a mangalicának, a libamájnak és a gyöngytyúknak kellene
szimbolizálniuk a magyar konyhát, ezeknek az alapanyagoknak kellene
hungarikummá válniuk. Vili úgy
fogalmazott, hogy olcsó, egyszerű, jó módszerekkel is lehet sokkal jobb
termékeket előállítani. A probléma azonban az, hogy van 20-30 közszájon forgó
étterem, amely mindig ostromozva van a minőség miatt és van 300-400 olyan
vendéglátóhely, amellyel senki sem foglalkozik. Mindig javítani kell a
minőséget, de oda kell figyelni a faluvégi kocsmákra is.
Természetesen nem hagyhattam ki a lehetőséget, hogy a
nehezen definiálható gasztroturizmusról is faggassam az executive chefet. Vili
véleménye szerint gasztroturizmus az, amikor egy három Michelin-csillagos étteremre
zarándok helyként tekintenek a turisták és hajlandóak akár több száz km-t is
megtenni azért, hogy elköltsenek ott egy ebédet, mert az számukra esemény
számba megy. Magyarországon sajnos jelenleg nincs olyan étterem, amelynek olyan
presztízse lenne, hogy azt kultikus zarándokhelyként kezelnék, azonban a
megszerzett Michelin-csillagok azt mutatják, hogy a magyar konyha fejlődik, az
elismerések bizalmat építenek a turistákban, akik így bátrabban ülnek be egy
étterembe, bátrabban választják Magyarországot úti célnak. Ugyan, véleménye
szerint Magyarországról egyelőre olyan jelzők, szavak jutnak eszükbe a külföldieknek,
mint csikós, gulyás, paprikás, zsíros (ez összecseng a már korábban bemutatottkutatásaink eredményeivel), ami nem feltétlen vonzó egy külföldi számára,
azonban a magyar vendégszeretet, a „csárda-romantika” és a „rusztikus kelet”
hangulat még mindig unikumnak számít.
Ideje rátérni a Budai Bock-ra… Vili szerint ez a bisztró
őrület annak köszönhető, hogy a nagyon elegáns
éttermek Magyarországon nagyon kevés embert vonzanak, a bisztró hangulat ezért
lehet sikeresebb. Egy bisztró életképesebb, mint a fine dining éttermek. A Bock
azonban más...
P.V.: Miért döntöttek a Budai Bock
megnyitása mellett, mi motivált Titeket, hogy átlépjétek a Dunát?
V.V.: Bárhol megfelelt volna egy jó
adottságú üzlethelyiség, de miután ráakadtunk erre, akkor kezdett el csak kisarkosodni,
hogy a budai emberek szívesebben maradnak a saját köreikben elkerülve a pesti
oldalra való átkelés ismert nehézségeit! Ráadásul többször elhangzott a
következő mondat: most már nekünk is van saját Bock Bisztrónk! Ezt aztán lehet
sokféleképpen ízlelgetni, de egy szociológiai tanulmány is kitelhetne ebből az
egyetlen mondatból!
P.V.: Ki tekinthető a Budai Bock
célcsoportjának?
V.V.: Célcsoportunk azok a vendégek,
akik nyitottak a Bock féle merényletek befogadására. Már most van rá kilátás
kiből lesz törzsvendég és kiből nem. Aki hozzánk látogat, az ne vega és fitneszfogásokat
keressen, mert ezek nem mi vagyunk.
P.V.: Vannak olyan vendégek, akik korábban a pesti Bockba jártak
most pedig csak a budaiba, vagy esetleg most már ide is-oda is járnak?
V.V.:
Igen vannak. Van, aki praktikus okból jár már ide, vagy egyszerűen jobban
tetszik neki ez és van, aki esemény és partner függvényében dönt a két üzlet
között.
P.V.: Mi változott a pesti Bockban? Egyáltalán változott valami?
V.V.: Nem változott semmi, csak a személyzet cserélődött ki
részlegesen, de ezt is inkább átütemezésnek lenne szerencsés nevezni.
Állandóságra és egyenletes minőségre törekszünk. Remélem ezt sikerült
megtartani. Nem lenne jó, ha a vendég bármit megérezne.
P.V.:
Milyen a Budai Bock Bisztró? Foglald, össze egy mondatban kérlek!
V.V.: A
Bock stílust nem hagyjuk szétcincálni!
A Bock
Bisztró egy igazi bisztró! Remek ételek, magas színvonalú kiszolgálás,
fantasztikus környezet, isteni borok és szívvel-lélekkel dolgozó emberek.
Bisztró, de nem divatbisztró mégis divatos! Mottója: „Abba még senki nem ment
tönkre, hogy megpróbált a vendégek kedvében járni!"
MI
megvettük, megettük, megszerettük! Tessék nyitottnak lenni, bízni a
szakemberekben, kipróbálni és megszeretni! Vigyázat! Addiktív!
Princz
Viktória
„A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2012/11/26/egy-bisztro-ami-izig-verig-bisztro-es-nem-sok-ez-a-bock-/) oldalon is megtalálható!”
Forrás: http://bockbisztropest.hu/hu/rolunk/bock-story-3.
Képek forrása: http://bockbisztrobuda.hu/hu/fotok/
Képek forrása: http://bockbisztrobuda.hu/hu/fotok/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése