Kik is vagyunk MI?

Közel egy hónapja indultunk! Dobpergés, trombitaszó és tapsvihar jár!!! Itt az ideje, hogy átnézzük kik is vagyunk MI, honnan-hova jutottunk el közel, hangsúlyozom csak közel, még nem egészen egy hónap alatt! 

A Marketing iDolls, alapvetően egy két személyes marketing tanácsadói cég. Szakterületünk az online, offline marketing és a PR. Fő szegmenseink a turizmus-vendéglátás, valamint az ékszer-divat, mivel e két területen szereztünk nagy tapasztalatot. Több infót magáról a cégről a www.marketingidolls.com címen olvashatsz. Ha további részletek érdekelnek, írj nekünk egy e-mailt (marketingidolls@gmail.com) és küldünk Neked egy cégismertetőt is.

A blog ezzel szemben a játszóterünk. Itt nem akarunk értékesíteni, itt nem akarjuk eladni magunkat, a szolgáltatásainkat, a blog arra van, hogy kifejezzük, mit gondolunk, hogy tanácsokat adjunk, hogy szórakoztassunk és, hogy jobban megismerjetek minket, a gondolatvilágunkat, a filozófiánkat.  A blogot egyetlenegy szempontból tekinthetjük egyfajta értékesítési felületnek: a leendő ügyfeleink is ezen a felületen ismernek meg minket jobban, mélyebben, de alapvetően nem ezért blogolunk!

Büszkék vagyunk arra, hogy a „Sötét vagy BUDAPEST!" blogbejegyzésünket megosztotta a Turizmus Online, a hivatalos Facebook rajongói oldalán, majd még aznap foglalkozott a témával a Tények este és rá néhány napra visszakapcsolták Budapest fényeit. Ez a MI érdemünk volt? Részben biztosan!

Mindeközben van egy Facebook rajongói oldalunk is. Rajongóink száma folyamatosan nő, amit itt is köszönünk Nektek! És mielőtt felmerülne a vád… Már nemcsak az ismerőseink a rajongóink… ;)

Van Twitter oldalunk, fent vagyunk a G+-on, Youtube csatornánk is van a kedvenc reklámjainkból, elkészültek a cégkártyáink, részt vettünk már szakmai rendezvényeken is.

Többen kérdeztétek tőlünk, hogy mitől vagyunk jobbak, mint más tanácsadók? Mitől tudunk MI többet? Mi különböztet meg minket a konkurenciától, hiszen a marketinghez ma már mindenki ért…

A válasz a bejegyzésben olvasható. Kevesebb, mint egy hónap alatt felépítettük magunkat, létrehoztunk, a Marketing iDolls márkát. A márka, egy definíciója szerint: 

„Névhez, jelhez, formához, színekhez ill. ezek kombinációjához valamint a terméktulajdonságokhoz kapcsolt asszociációk összessége. Alkalmas a termék (szolgáltatás) azonosítására, a konkurenstől való megkülönböztetésre” (Fazekas-Harsányi, 2003, 60.old).

Nevünket egyre többen ismeritek a blognak és a Facebook oldalnak köszönhetően -  keressetek ránk a Google-ben, a találati listában szuper helyezésünk van! Színeink, emblémánk jellegzetesek, már csoki formában is megtaláltuk…! A konkurenciától való megkülönböztetés egyre könnyebbé válik, mivel kevés ennyire tudatosan, konzekvensen felépített márkával találkoztok a tanácsadói piacon.

És hogy mit tudunk nyújtani az ügyfeleinknek? Ugyanezt! A semmiből is fel tudunk építeni, akár egy várat, kastélyt, kacsalábon forgó palotát. Részben ezt már bizonyítottuk is a saját magunk példáján…

Ezek vagyunk MI. Két testvér, akik mertek nagyot álmodni és belevágtak az álmuk megvalósításába. Kevesebb, mint egy hónap alatt itt tartunk, ugyan nagyon messze még a cél, de most lendültünk csak bele igazán… Drukkoljatok nekünk és továbbra is szeressetek MInket!

Princz Viktória

Így mulattunk MI

Péntek este az iDoll lányok úgy döntöttek, hogy felkerekednek, nyakukba veszik a várost és részt vesznek egy szakmai rendezvényen. A mese így indult, viszont közel sem lett mesés a vége…

Pénteken került megrendezésre több év kihagyás után először a Reklámkocsma rendezvény, bulis ismerkedési lehetőség, mint a Reklámfesztivál hivatalos záró, levezető programja. Kezdő cégként hitvallásunk, hogy minden reklámos, marketinges rendezvényen ott kell lennünk, hogy a szakma megismerjen bennünket, hogy könnyebben tudjunk kapcsolatokat teremteni, ügyfeleket szerezni, így szűk farmert és magas sarkút húztunk, kisminkeltük magunkat és elindultunk az Anker Klubba, reményekkel telve. 

Maga a rendezvény számunka érthetetlen volt. Mi sárga karszalagot kaptunk, a legtöbb résztvevő azonban kéket. A kék karszalagosok egy lekerített, VIP részen lehettek, mi azonban vegyültünk a klub összes többi vendégével, így a szakmai kapcsolatok építése igencsak nehézkes volt. Mivel hűvös esténk volt, a legtöbb vendég pulóverben, kabátban érkezett így esélyünk sem volt meglátni a bizonyos sárga karszalagokat, ezért elég hamar letettünk arról, hogy lehetőségünk lesz megismerkedni a reklámszakma képviselőivel (az este első kellemetlen meglepetése), így inkább megpróbáltuk jól érezni magunkat, aminek elég jó alapot adott az a tény, hogy a Reklámkocsmára való regisztrálás során nyertünk egy üveg bort. Ezúton is köszönjük a szervezőknek! 

Borozgattunk, beszélgettünk, iDoll Orsi azonban megéhezett. Itt kezdődött az este második kellemetlen meglepetése. Az Anker Klub étlapja szerint a konyha este 10-ig, azaz 10-ig van nyitva. Mit jelent ez? Azt, hogy 10-ig én szabadon rendelhetek ennivalót. Rendeltünk egy pincértől, kiderült, hogy ő 4 órája dolgozik a szórakozóhelyen, küld egy kollégát. Rendeltünk a kollégától, aki elküldött a pulthoz azzal, hogy nála nem lehet rendelni… Így nekivágtunk a pultnak. 10 perces sorban állás, tülekedés után a pultos édes mosollyal közölte, hogy már nem lehet rendeléseket leadni – ekkor még jócskán 10 előtt jártunk, fél 10-háromnegyed 10 körül lehetett. iDoll Orsi nem az a típus, aki könnyen feladja azt, amit elképzelt, így egy újabb pincérrel való csevegés után, megkereste az üzletvezetőt, akit eleinte ki sem akartak küldeni az asztalunkhoz. Mai napi tanítás: az üzletvezetőt, mindig – minden körülmény között ki lehet hívni és neki mindig-minden körülmény között kötelessége beszélni a vendéggel, aki őt keresi! Ne hagyjátok lerázni magatokat Ti sem! Szóval az üzletvezető… Ő készségesen beismerte, hogy a pultos lány tévedett, bocsánatot kért, majd 10 után megrendelte az áhított sült krumpli mártogatót, sőt végül bocsánatkérés jelleggel még fizetnünk sem kellett érte. Köszönjük az intézkedést és az üzletvezető együttműködését… De mégis… Rossz szájízzel hagytuk el a helyet.

És ekkor következett a harmadik kellemetlen meglepetés! Taxit hívtunk a Deák Ferenc térre a Le Méridien Budapest szálloda elé. Ott ácsorgunk már 10-15 perce, már a lábunkat is megdicsérték az arra járó férfiak, amikor visszahívott a taxi társaság azzal, hogy a taxis sajnos nem tud megállni a kért helyen, így tegyük meg, hogy visszasétálunk a Deák tér másik oldalára, konkrétan oda, ahonnan jöttünk, a Király utca sarkára. Átküzdöttük magunkat a lomtalanítás kupacain, illetve az azt őrző nem barátságos külsejű embereken, találkoztunk vagy egy legénybúcsú résztvevőjével (reméljük, hogy inkább vele…) vagy egy transzvesztitával – mindenesetre egy női parókát és bőr melltartót és bugyit viselő férfival, de sikeresen megérkeztünk. Megtaláltunk a taxinkat, megkérdeztem, hogy vajon a mi nevünkre érkezett-e, amikor a taxi sofőrnek az volt a válasza, hogy nem tudja, a központ nem válaszol, ő pedig így sajnos nem vehet fel minket. Igen, jól számoljátok, jön a negyedik kellemetlen meglepetés! Felhívtam a taxi társaságot, kiderült, hogy a mi taxink előtt állunk, azonban ők nem szólnak a sofőrnek rádión, hogy megérkeztek az utasai, kérik, hogy adjam oda a mobiltelefonomat a sofőrnek, hogy megmondják neki, hogy elvihet minket… Igen, 2012, Budapest – felhívsz egy taxi társaságot, fizetsz nekik a szolgáltatásért és még a Te mobiltelefonszámládat növelnék azzal, hogy a dolgozójukkal megbeszélik, hogy melyik utas is az övé. Ha hagynánk! Ilyet se hagyjatok! Azért van rádiójuk, hogy ezeket megbeszéljék egymással!

A kisebb affér után sikerült beülnünk a taxiba. Az már csak hab volt a tortán, hogy a taxi sofőr egész úton az MLM rendszer előnyeit taglalta nekünk, majd kifejtette, hogy ne csüggedjünk, az ősi szanszkritok megjósolták, hogy idén december 21.-én véget ér a vaskor és 10 ezer év aranykor következik habzsi-dőzsivel! Szóval, viszlát vaskor, helló aranykor!

Szívből reméljük, hogy az aranykorban, amikor elmegyünk majd egy szakmai estre tényleg azt fogjuk kapni, amit ígértek nekünk, hogy, ha ételt rendelünk egy szórakozóhelyen, azt minden utánajárás és vitatkozás nélkül megkapjuk és, ha taxit rendelünk az oda érkezik, ahova hívjuk és a taxi sofőr tudni fogja, hogy értünk jött. Nekünk ez jelentené az aranykort… Nem olyan nagyok az igényeink, nem?

Szóval lehet, hogy a vaskor hatása volt ez még, lehet a holdállás nem volt megfelelő, vagy a horoszkópunk miatt történt mind ez a rossz velünk, de nem ezt szoktuk meg Budapesttől és a budapesti éjszakáktól. Így nagy duzzogva ugyan, de a hétvégén azért újra belecsapunk a budapesti éjszakába… ;)

Ui.: az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Reklámkocsma egyik főszervezőjének, Sziládi - Kovács Tibornak is elmondtuk az estével kapcsolatos észrevételeinket, ám ő nagyon készségesen végighallgatott minket, elnézést kért, amiért nem azt kaptuk, amit vártunk és megígérte, hogy a következő rendezvény már sokkal olajozottabban fog menni. Egy kezdő rendezvénynek bizony még lehetnek gyerekbetegségei, amit mi meg is értünk. Itt is köszönjük Tibornak, hogy meghallgatott Minket, hogy meghallgatta a kritikáinkat, hogy leült hozzánk beszélgetni és, hogy felajánlotta jövőbeni segítségét! Nem csak kritizálni tudunk ám…

És igen, ott leszünk a következő Reklámkocsmán is!

Princz Viktória

Lifelong learning – azaz amíg élünk, remélünk… NEM! Amíg élünk, tanulunk

A lifelong learning, azaz az egész életen át tartó tanulás, mint kifejezés, magában foglal minden olyan tanulást, művelődést, ismeret- és tapasztalatszerzést, amely az óvodás kortól a felsőoktatáson át egészen életünk végéig történik. Célja alapvetően a kulcskompetenciáink és alapkészségeink, képességeink kialakítására, megszerzésére irányul az együttműködésnek, mint készségének elsajátítása, fejlesztése mellett. A lifelong learning-koncepció gyökerei a 20. század elejére nyúlnak vissza, amikor az USA-ban több neveléstudományi szakember (Dewey 1916-ban és A. L. Smith 1919-ben) újraértelmezte a felnőttek tanításának – nevelésének tartalmát. Eszerint a tanulás az élet egészére kiterjed és hozzákapcsolódik a szellemi, anyagi és biológiai növekedéshez.

A csak iskolarendszerben történő tanulmányok kevésnek bizonyulnak ahhoz, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfeleljünk. Szakképzettség, illetve érettségi nélkül ma már szinte lehetetlen elhelyezkedünk. Könnyen észrevehető ez a nagyszámú munkanélküliség képzettségének vizsgálatakor. A munkahelyet nem elég csak megszereznünk, azt meg is kell tartanunk, folyamatosan meg kell felelnünk a főnökünk elvárásainak. A mai fejlődő gazdaságban – nincs mese - az ismeretek folyamatos felújítására, frissítésére, és a mindig naprakész dolgozók hatékony munkájára van szükség.

Azonban, a mai világban az sem ritka, hogy az élethosszig tartó tanulásnak köszönhetően és a rengeteg lehetőség révén akár egész máshol kötünk ki az életben, mint terveztük azt. Erre tökéletes példa a chocoMe, ahol egy marketingmenedzserből, csokigyártó lett. Tény, hogy a chocoMe sikeréhez nagyban hozzájárult Mészáros Gábor marketinges múltja, hiszen nemcsak a termékei fantasztikusak, hanem a csokoládék csomagolása, valamint a különböző rendezvényeken való megjelenése is gyönyörű, igényes. Jó termék, jól felépített márka. Nemhiába másolják egyre többen…

Hasonlóan jó példának hoznánk fel a Cukorka - Sweetfabric Budapest esetét, hol nem csak egy terméket vásárolunk meg, hanem egy életérzést… Jó design, jó üzletpolitika (tanfolyamok, nyílt napok, vásárokon való részvétel) és természetesen kiváló minőségű és ízű termékek, szintén nem cukrász múltú szakemebrektől, designerektől.

A két példából is jól látszik, hogy a mai világban már nem elég, ha csak egy lábon állunk. Minden összefügg mindennel. Hiába a jó termék, ha rossz a marketing és hiába a jó marketing, ha rossz a termék, azaz tanulnunk kell. Tanulni, tanulni és tanulni… MI is ebben hiszünk – ezért is képeztük és képezzük magunkat folyamatosan…

De lévén, hogy péntek van és még az Édes Napok hatása alatt vagyunk és egyáltalán… Lehet valakinek pont ez jelenti a lifelong learning-et és a jövőt…Miért is ne? Lifelong learning? Csokitanfolyam? Mit szóltok? Macaron, csokoládé- és fagylaltkészítés. Ha érdekel kattints és tudj meg többet!

Ha kíváncsiak vagytok, hogy éreztük magunkat az Édes Napokon látogassatok el Facebook oldalunkra.

Szabó-Princz Orsolya, Princz Viktória

Találd ki mi az? GUESS!

Mielőtt még telesütiznénk magunkat a Várban (csütörtöktől – vasárnapig édesség- és csokifesztivál lesz) nézzünk egy divat posztot, hiszen az országmarketingen túl, a divatmarketinget is nagyon szeretjük.

Mi az? Szexisen vonzó, egyszerűen nagyszerű, ami rajtad, a hálószobád padlóján vagy épp a ruhásszekrényedben, ékszerdobozodban is pont olyan jól mutat. Nem kérdés, ez a GUESS!

Bár a márka emblémája egy kérdőjel, minden tévedés ki van zárva – Paul és Maurice Marciano tudják, hogyan kell szexis(en) elegáns ruhákat és kiegészítőket tervezni. A vállalatot Franciaországban nevelkedett, marokkói zsidó fiútestvérek (ugye, testvérekben az erő…!) alapították 1981-ben, Kaliforniában. A ruhákon, ékszereken és kiegészítőkön is érződik az alapítók „multi-kultisága”, hiszen a francia romantikát kombinálják a Nyugat-Amerikai stílussal, ami megjelenik minden egyes ruhadarabjukon. Ez adja a GUESS érzést. A tervezését és a designért a mai napig Maurice felelős, míg Paul tartja kézben a reklámokat.

Az első GUESS ruhadarab egy három cipzáros farmernadrág volt, amely a „Marilyn” nevet viselte és piacra kerülését követően néhány nap alatt el is kapkodták az első GUESS lányok. Az 1980-as években a GUESS volt a legnépszerűbb farmer márka, így érthető volt, hogy a testvérek más termékek tervezésébe is belevágtak. 1984-ben jelentek meg az első GUESS órák. A GUESS órák célcsoportját a szexi, merész, vagány csajszik alkotják, akik az órájukra, úgy tekintenek, mint a ruhatáruk egyik kiemelkedő darabjára. Hiszen sosem tudhatod… Van olyan helyzet, amikor csak egy óra vagy egy ékszer marad rajtad… Igaz? ;)

Hirdetésbe a vállalat 1982-ben kezdett, majd 1985-ben jelent meg az első, most már ikonikusnak számító fekete-fehér reklámjuk. A reklámmal nagy rizikót vállaltak, hiszen a fekete-fehér képek, hirdetések, reklámok elvileg kevésbé tudnak érzelmeket kiváltani. Elvileg… A GUESS azonban ezt megcáfolta és számos Clio díjat (a reklámszakma Oscarja) nyert, valamint több szupermodell is GUESS lányként vált igazán híressé (Claudia Schiffer, Naomi Campbell, Anna Nicole Smith, Drew Barrymore, Laetitia Casta, Valeria Mazza). 

A GUESS 2011-ben ünnepelte, és azóta is folyamatosan ünnepli a 30.-dik születésnapját. Ennek apropóján újra felkérték Claudia Schiffert a márka arcának. A reklám üzenete egy kérdés: „Találd ki, mi a szexy?” – a válasz nem kérdés. A GUESS ruhád vagy kiegészítőd! És Te, ha GUESS-t viselsz. Menjünk és vegyünk/vegyünk fel valamilyen GUESS cuccot! MOST! Ameddig még beleférünk…

Princz Viktória

(kép forrása: http://misspennydreadful.blogspot.hu/2012/05/gucci-win-lawsuit-against-guess.html)

GUESS mambo akkor és most:

• Régi

• Új (2012-es)

ARCképünk – országimázs és az ARC

Ellátogattunk az Ötvenhatosok terére, a 12.-dik alkalommal megrendezésre került ARC plakát kiállításra. Ennek a blogbejegyzésnek nem az a célja, hogy bemutassuk az ARC alkotásait, vagy azokat a plakátokat, amelyek nekünk tetszettek. MI megpróbáltunk a külföldiek szemével nézelődni, hiszen a turisták szempontjából forgalmas és sűrűn látogatott területen nyílt meg a kiállítás, ottjártunkor is szép számmal nyüzsögtek arrafelé külföldiek.

Vajon ők hogy látják az ARCunkat, Magyarország ARCát?
Az ARC idei témája: „jó kedvvel, bőséggel”. A téma igen aktuális és kiváló játszóteret biztosít az alkotóknak, hogy az aktuális politikai, társadalmi, gazdasági és szociális problémákat feszegessék. A szervezők célja is, pontosan ez volt, a kiállítás megálmodói olyan plakátterveket vártak, amelyek az alapvető emberi jogokhoz, kiemelten a szólásszabadsághoz kapcsolódnak. A zsűri 110 alkotást választott ki bemutatásra, közülük 3-at díjazott, további 4 pedig különdíjban részesült. További információkért látogassatok el a www.arcmagazin.hu weboldalra.

De nézzük, mit láttunk MI. MI olyan plakátokat vizsgáltunk, amelyek egy külföldi számára is érthetőek, azaz nem feltétel a magyar nyelv ismerete az értelmezhetőségükhöz. És, hogy miért fontos ez? Az ARC plakátjai jól tükrözik a magyarok gondolkodását, mindennapi problémáit, helyzetét. Cenzúra nélkül, szabadon kimondhatta 110 alkotó, hogy mit gondol jelenleg hazánkról, illetve a magyar nép jó kedvéről és bőségéről. Ez tükrözi Magyarország belső imázsát, de mint tudjuk, a belső imázs mindig kihat a külső imázsra is, főként, ha ekkora méretben a külföldiek arcába toljuk azt. Hiába mutatja be egy kisfilm, hogy milyen vendégszerető és boldog a magyar nép, ha a plakátokról, amit nem a marketingesek készítettek nem ez tükröződik. Az egy illúzió, ez a valóság. A turista megveszi az illúziót, de a valóságba csöppen. Azaz akkor érti meg igazán a magyar valóságot, amikor végignézi a plakátokat. Mit lát rajtuk? Gúnyolódunk a miniszterelnökünkön, éhezünk, szomorúak, levertek, búsak és komorak vagyunk, nemzeti légitársaság nélkül (az idei ARC kifejezetten keserűre sikerült). MI nem azt mondjuk, hogy minden plakát egyértelműen ezt tükrözi, de mégis… A teljesség igénye nélkül kiválasztottunk néhány alkotást, hogy lássátok miről is beszélünk.
(képek forrása: www.arcmagazin.hu)

Értitek már? Ti is azt látjátok, amit MI? Nem kell ismerni a magyar nyelvet, ahhoz, hogy megértsük… Az a néhány szerencsés (?) turista, aki szeptember 6 és 23 között érkezik, Budapestre megismerheti az igazi magyar valóságot. Azt, ahogy érezzük magunkat, ahogy látjuk a mindennapokat. Kérdés, hogy meg akarják-e ismerni ezt az oldalt? A reklámfilm, az illúzió nem vonzóbb? Ugye, hogy sokkal egyszerűbb inkább annak hinni, becsukni a szemünket és nem meglátni, azt, ami körülvesz?

És, hogy mi a megoldás? Biztos, hogy nem az, hogy még több és még csicsásabb országimázs videót készítünk. Először a belső imázson kell változtatni, utána jöhet a külső. Először nekünk kell jól éreznünk magunkat a hazánkban, a vendégszeretet, az utcán mosolyság, a segítőkészség pedig ebből már egyenesen következik majd. Ameddig ennyire reményvesztetten érzi magát a magyar nép, nem hirdethetjük magunkat azzal, hogy nálunk mindig csak dínom-dánom van, hiszen mi sem hiszünk ebben. Jó kedvvel? Bőséggel? Mivel? (csakhogy az egyik plakátot idézzük…)

Kérdés, hogy akkor mi maradt? Mivel tudjuk „eladni” az országot? Ezek a jövő nagy megoldandó kérdései - mert az illúzió, nem a valóság és elégedettség helyett, csalódottságot fog érezni az országunkat elhagyó turista… 

Legközelebb, amikor külföldre utazol ez jusson az eszedbe és próbáld, akard megismerni az igazat, a valót, mert csak így tudsz megismerni egy népet és egy országot. Még akkor is, ha az igazság nem feltétlenül vonzó… 

Princz Viktória

Szeresd Pocakot! – avagy hová lett Szulák Andi?

Láttátok már a Danone legújabb arcát, Pocakot? Ha valakinek kimaradt volna ez az élmény, az most azonnal pótolhatja és pótolnia is kell!

Íme Pocak: http://www.youtube.com/watch?v=bhWYmDVbxgc&feature=share

Eddig Szulák Andi kínálgatta nekünk a Danone termékeit (2011-ben a Szulák Andrea Challenge program kampány ezüst Effie díjat is nyert), ám szeptember első hete óta egy kesztyűbáb (egyesek szerint egy óvszerre hasonlító koszos zokni…) szimbolizálja mindannyiunk eltelített és megviselt gyomrát. Egy unalmas irodai napon, szerintem Ti is eléggé meglepődnétek, ha a kezetek hirtelen önálló életre kelne, beleugrana egy kesztyűbábba és elkezdene panaszkodni az étkezési szokásaitokra, sőt még kiabálna is veletek. A „kissé” szürreális élmény pedig folytatódni fog, mivel a Youtube videó alatt láthatjátok, a Danone úgy mutatja be Pocakot és Bertát, mint egy folytatásos szappanopera szereplőit. Sosem tudhatjuk, legközelebb hol fog felkiáltani Pocak? Netán a közértben? Vagy a családi ebéd kellős közepén? Esetleg a kanári szülése közben? (mivel, mint hallhattuk Berta kanárija terhes…)

Hivatalos közleményt még nem találtunk arról, hogy vajon miért ez a hirtelen váltás, ki követte el ezt a merényletet az emberiség ellen, kit akarnak ezzel megcélozni és mi lett Szulák Andival? Megkeresésünkre a Danone nem válaszolt, sőt még az egyik érdeklődő kommentünket is törölte a Facebook oldaláról… Amint infóhoz jutunk, tájékoztatunk Titeket!

Annyi biztos, hogy a Danone nagyon komolyan veszi Pocakot, mivel már Facebookon is létrehoztak neki és Bertának is egy rajongói oldalt, sőt az Activia Facebook oldalán Pocak még a kommentekre is válaszol és párbeszédet folytat Bertával. Egy idézet a beszélgetéséből:

• Pocak: „Képzeljétek, ma este edzés és vacsora helyett belém tömött egy egész doboz bonbont, miközben egyhuzamban három részt megnézett a kedvenc sorozatából. Remélem már úton van a daru, hogy felemelje a kanapéról.” – utal itt Bertára
• Berta: „Miért piszkálsz? Ez a kedvenc bonbonom, mit kellene tennem, tegyem el emlékbe?
• Pocak: „Azt nem, de ne vacsi helyett és ne egyszerre edd meg, mert így a felesleges kilóidat őrizheted szuvenírként!”
• Berta: „Fejezd be, nagyon idegesítő vagy!” – az első értelmes mondata Bertának! Berta, szívünkből szóltál!

Mindenki megnyugtatására azért elárulom, hogy nem kellett daru Bertának, végül a kanapén elaludt. Viszont lehet a Danone mégiscsak jól választott reklámarcot, mivel annyira pocsék a reklámfilm, hogy az már a Facebookon is terjeng, az ismerőseim sorra osztják meg a linket hitetlenkedve, hogy ilyet 2012-ben sugározni mernek a TV csatornák. Sőt, egy hét alatt közel 15000-en nézték meg a videót a Youtube-on. Igaz, eleinte még lehetett megjegyzést fűzni a videóhoz, ezt a funkciót a Danone azonban 4-5 nap után letiltotta… Vajon miért? Ha nem lenne, ötletetek mutatunk egy korábbi hozzászólást: „Nem szoktam negatív kommenteket írni, de ez a reklám egész nap borzolja a kedélyeimet majdnem minden reklámblokkban, a mai nap elég volt ahhoz, hogy az idegeimre menjen. Plusz infó, egy életre elvette a kedvemet az activiától, persze ezt még nem beszéltem meg a hangokkal a fejemben”

Azonban, mint tudjuk, ez a „annyira rossz, hogy azt már meg kell osztanom” technika bejött Fluor-nak is, hiszen honnan is ismerjük a Mizut? Hát a Facebookról! A rossz reklám is reklám! Úgyhogy kíváncsian várjuk, hogy mi lesz Pocak sorsa, addig is hajrá gerilla marketing! És szeressük együtt Pocakot! Vagy inkább ne…

Kövessetek MInket Facebookon és mi majd mutatunk Nektek igazán jó reklámokat!

Princz Viktória

(kép forrás: Activia Facebook oldala)

SÖTÉT vagy Budapest!

Országimázs, ország marketing, „Magyarország én így szeretlek”, „Made in Budapest kampány” – mind ez szép és jó, de minek, ha semmit sem látunk belőle.


Június – július - augusztus, a szabadságok ideje, a nyaralások ideje, az utazások ideje és annak az ideje, amikor Budapesten spórolunk a közvilágításon, így sötétedés után még mindig sötétben botorkálunk. Mobiltelefonnal térképet világító és útbaigazítást kérő turisták, sötétben bukdácsoló emberek – ez a kép jellemezte Budapestet az elmúlt néhány hónapban és mindezt miért? Hogy spóroljunk a világításon! A jelen gazdasági helyzetben valóban fontos megszorítani a költségvetést és spórolni, ahol lehet, de vajon ezt milyen mértékben lehet megtenni? Belegondolt valaki abba, hogy ez milyen hatással van Magyarország turizmusára? Magyarország hírnevére, imázsára? A MALÉV csőd után csoda, hogy még valaki átruccan Budapestre egy röpke kis városlátogatásra, de vajon milyen élmény marad meg benne? Törzsgyökeres Budapestiként én már megszoktam, hogy az Andrássy úton nem sétálgathatunk önfeledten bámészkodva, mivel félszemmel mindig az utca koszát kell fürkésznünk. Emberek, állatok kétes eredetű foltokat hagynak (amibe valljuk be, nem szívesen lépünk bele), de ezt egy turista is tudja? Én tudom, hogy merre van a Liszt Ferenc tér és egy turista? Nyilvánvalóan nem, így a szemére, látására hagyatkozik, azaz hagyatkozna, ha látna valamit. A kalandturizmus egyre feltörekvő ágazata a turizmusnak, vajon a kormány ennek tudatában hozta meg a közvilágításról szóló rendeletet? Városnézésre érkezel, helyette egy sötétben tapogatózást kapsz… Végül is, Magyarország jelenlegi szlogenje: „Minden élménnyel több” – azt senki sem mondta, hogy milyen élménnyel. Jó vagy rossz vagy épp sötét. Lássuk be, hiába az ország marketing, hiába a sok „csodás” Magyarországot bemutató kisfilm (erről majd egy későbbi posztban…), ha egy hibás döntés miatt a turistának rossz élménye marad, ha nekünk, Budapestieknek az esti városi korzózás megrögzött lábunk alá/elé nézésbe torkollik. Még szerencse, hogy szeptembertől, amikor egyre korábban sötétedik, és amikor még várunk városnéző turistákat valakinek az agyában végre fény gyúlt és időben meggyújtatja a várost megvilágító lámpákat. Magyarország, én is szeretlek!


Ui.: ez úton szeretnénk megköszönni az Andrássy úton elhelyezkedő boltoknak, hogy kirakatuk fényével megvilágították nekünk az utcát, valamint az ottjártunkor épp elhaladó mentőnek, aki szirénájával szintén hozzájárult az utca megvilágításához!


Princz Viktória 
(fotó: Ránki Dániel/Index)

MI is itt vagyunk

Sziasztok! Ez a Marketing iDolls első blogbejegyzése. Nézzük, kik is vagyunk mi. A Marketing iDolls név Szabó-Princz Orsolyát és Princz Viktóriát takarja. Élettársak? Házastársak? Nem, testvérek vagyunk! Nővér és húg. Idősebbik és fiatalabbik. Az, aki mindig vágyott egy kistestvérre és az, aki megkeseríti a nagytestvér életét. Mindkettőnket már régóta foglalkoztat a marketing lenyűgöző és folyamatosan változó, fejlődő világa, ám most jött el az a történelmi pillanat, amikor erőinket egyesítve létrehoztuk ezt a blogot és ezzel együtt marketing tanácsadó cégünket, a bloggal megegyező Marketing iDolls néven (a weboldalunk 1 hét múlva indul – de erről még úgyis beszámolunk). Hogy miben hasonlítunk? Kreatívak, provokatívak, éleslátásúak, szókimondóak és ízig-vérig nők vagyunk.


Hogy miről lesz szó itt a blogon? Számunkra és reméljük számotokra is izgalmas dolgokról a marketing terültéről. Vállalati marketing, self marketing, érdekességek a nagyvilágból és itthonról, kritikák, vélemények, elismerések és folyamatos segítségnyújtás, tanácsadás Nektek. Lesznek bejegyzések, amelyek rólunk szólnak, lesznek, amelyek abszolút a saját véleményünket tükrözik, tudósítunk majd a legfontosabb marketinges eseményekről, néha azonban csak átveszünk híreket, érdekességeket innen-onnan, ilyen esetekben azonban mindig megjelöljük a pontos forrást, hogy Ti is tovább kutakodhassatok.


És, hogy mindezt miért csináljuk? Hogy segítsünk, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy felnyissuk a szemeket, hogy rávilágítsunk, hogy kritizáljunk, hogy példát mutassunk, de elsősorban, hogy szórakoztassunk Titeket és magunkat. Ezek vagyunk mi, a Marketing iDolls! Két elszánt és tettre kész testvér, akik készek megváltani a világot, de legalábbis Magyarországot! Marketing iDolls - the female force!