Mert a kutyák is esznek...

Kutyatartóként MI pontosan tudjuk, hogy bizony a kutyák is esznek és, hogy a kutyatáp forgalmazók között legalább akkora a verseny, mint bármelyik élelmiszer ipari ágazatban.

Blogunkon foglalkoztunk már joghurt reklámmal (Pocak!), vodka reklámokkal, többször írtunk gasztro rendezvényekről, de a kutyák és a kutyatartás eddig kimaradt... Eddig!

Nézzük, hogy lehet eladni kutyatápot!

A szex mindent elad...

Gondolnánk, hogy a szex már a kutyaeledel reklámokba is begyűrűzött? Nem is akárhogy... 

Nehéz az élete a kövér kutyáknak. Megcsalás, szeretőtartás, ármány - mintha egy brazil szappanoperát néznénk, pedig csak egy kutyatáp reklámmal van dolgunk. Ugyan a hirdetés alapvetően egy diétás eledelre hívja föl a figyelmet, mégis szexualitással hirdet.

A brazil szappanopera folytatódik. Nemcsak a kövér kutyák élete a nehéz, hanem a csúnyáké is. A szlogen - "Csak a kekszért van vele". A reklám azon kívül, hogy hirdeti a kekszet a mai társadalomnak is görbe tükröt mutat.

Kövér kutya - más aspektusból megközelítve

A Pedigree nyilván nem teheti meg, hogy szexel hirdessen. A Pedigree reklámokban mindig klasszikusan szép vagy viccesen csúnya kutyák szerepelnek, a reklámok kedvesek, szerethetőek. Így van ez a következő diétás kutyatáp reklámmal is (Micimackó után szabadon...).

Az vagy, amit megeszel
Rossz étel, rossz kutya. Ti hisztek benne? MI igen. Főleg ennek a vicces kampánynak a láttán. Szerintetek az alábbi sorozatból melyik kutya a legrosszabb? Nekünk a szerető lebuktató a kedvencünk... :)

És egy fogós kérdés a végére - jó vagy rossz kutyának lenni?

Az Eukanuba egyértelműen azt állítja, hogy jó és minden más háziállat is kutyaként szeretne újjászületni vagy inkább élni - természetesen, hogy Eukanuba száraz tápot ehessen. Ezzel szemben a korábban már említett Pedigree szerint nem mindig van aranyélete a kis kedvenceinknek, sőt... 

MI már többször is hallottuk azt a mondatot, hogy "szívesen lennék nálad kutya", de nem vitatjuk, hogy nem mindig könnyű velünk, mellettünk sem...

Reméljük, hogy mai szösszenetünkkel sikerült felhívnunk a figyelmeteket a kutyaeledel, főleg a kreatív kutyaeledel reklámokra. És, hogy MI miért foglalkozunk velük?
Hát miattuk...

Dorka és Luca - iDoll Orsi és iDoll Viki szívei csücskei

Princz Viktória

ARTplacc - kortárs művészeti fesztivál Tihany

Idén harmadszorra került megrendezésre az ARTplacc kortárs művészeti fesztivál, Tihanyban. A fesztivál idejére Tihany megváltozik, de abszolút jó értelemben. Galeristák, művészek, élet, zene és valamilyen utánozhatatlan hangulat lesz jellemző ilyenkor az amúgy csöndes (már-már túl csöndes) és esténként teljesen kihalt falura. 

Az ARTplacc egyik helyszíne, a GALÉRIAplacc idén a Tihany-rév melletti parkolóban található. Egy sátor, megtöltve kortárs festményekkel és műalkotásokkal. Mint minden galériában és kiállításon itt is vannak könnyebben értelmezhető és nehezebben emészthető művek, de az biztos, hogy mindenki megtalálja a hozzá legközelebb álló képeket, festőket és galériákat. A MI kedvencünk idén az Erdész Galéria volt. (Lehet ezt a Balatonos-kompos képet nem szeretni Balatonimádóként...?) 

Erdész Galéria

A FOTÓplacc Tihany egyik leglátogatottabb és legtömöttebb részére, a Pisky sétányra költözött (ez a sétány visz az Apátsághoz). A LÉTKÉPEK – kortárs fotóművészek villanófényben című kiállítás központi kérdése az, hogy a digitális világ megjelenése a kilencvenes években mennyiben módosította a fotográfusok képhez való viszonyát. Itt, bevalljuk, hogy még nem jártunk, de ígérjük, hogy nemsokára tudósítunk...

És a kedvenc helyszín... A KIKÖTŐplacc.  Aki járt már Tihanyban tudja (aki nem, most megtudja), hogy a hajóállomás környéke igencsak elhanyagolt. Egy több mint 20 éve bezárt, egyébként gyönyörű épület áll közvetlenül mellette, a kikötőt körbeölelő park még jó szívvel sem nevezhető parknak, a partot leginkább horgászok vették birtokba, akiktől nagyon sétálni sem lehet, ellenben koszosak... Körülbelül így néz ki a tihanyi hajóállomás egy átlagos napon. De! Az ARTplacc ezen is változtatott és én ezért szeretem ezt a fesztivált nagyon! A bezárt épületbe be lehet menni és kiállításokat nézni, az épület teraszán bárpult  áll és színpad, mindenfelé babzsákok és nyugágyak vannak szanaszét, amikből kényelmesen lehet élvezni az egész nap szóló zenét, minden délután jógaoktatás van, este irodalmi felolvasás és beszélgetés, késő este színház majd vízimozi, végül koncert és hajnalig tartó buli várja az odalátogatókat. És mindeközben még különböző alkotásokba is belefuthatunk a parton és a vízen egyaránt. Egy szóval ÉLET van a hajóállomáson és Tihanyban. 

KIKÖTŐplacc nappal

KIKÖTŐplacc éjjel

A fesztiválnak egyik célja, hogy közelebb hozza a művészetet és a kultúrát az átlagemberekhez, hogy azok is élvezhessék a kortárs alkotásokat, akik egyébként nem mennének be egy galériába, tartva annak ridegségétől, "múzeum" hangulatától. Ezen a fesztiválon garantáltan csodálhatunk akár milliós értéknagyságú képeket is, tanga papucsban. De a fesztivál szerintem sokkal nagyobb érdeme az, hogy életet és embereket hoz, az amúgy érdemtelenül elhanyagolt Tihanyba. Sajnos, a mai világban már nem elég egy-egy vonzerőre (jelen esetben az Apátságra) hagyatkozni és abban bízni, hogy az majd "eladja" a falut és a szezont. Élménytársadalomban élünk, az embereknek egyre több és egyre kevésbé megszokott élményekre van szükségük. Ez a fesztivál megadja ezt a szokatlan és utánozhatatlan élményt, hiszen korábban nem volt lehetőségünk a vízparton, egy nyugágyból, limonádét szürcsölve, Fenyő Ivánt élvezni a színpadon.

Az ARTplacc fesztivál igaz nem Balaton Sound, de mindenképpen egyre növekvő turisztikai vonzerővel bír, amit egyre többen fel is fedeznek. Aki épp a Balaton parton nyaral, az most gyorsan üljön autóba és irány Tihany. Augusztus 20-ig még tart az ARTplacc! MI itt leszünk!

Ui.: a cikk utóirataként, azért megrovás is éri a szervezőket. A programban meghirdetett Art&Food fesztivált MI őszintén bevallva nem találtuk meg, pedig nagyon készültünk rá. Kortárs tálalást, új magyar konyhát ígértek nekünk a szervezők, ehhez képest mindösszesen a Villa Medici standjával találkoztunk a rév-ben, ahol ugyan kóstolhatunk magyar, új-magyar ételeket, de ez  közel sem adja vissza azokat a programokat, amiket ígértek nekünk.

Princz Viktória

Balaton imázs az Mt. Zrt. (nap)szemüvegén keresztül nézve

Nekünk "A Balaton a Riviéra".

Ismerős a dal? MI így is érezzük, de vajon hogyan látja a Balatont a Magyar Turizmus Zrt.? Vízpart családosoknak? Buli hely fiataloknak? Egészségturisztikai központ? Kulturális központ? A válasz meglepő: ez mind és évről évre más és más... 

Balatonimádóként nem bírtam ki, hogy ne járjak utána milyen óriásplakátokat, hirdetéseket láthattunk az elmúlt években a Balatonról. Kezdjük a Balaton7 kezdeményezéssel...

A Balaton7 program 2009-ben indult. Célja, hogy megnyújtsa a balatoni szezont és az előszezonba is minél több turista érkezzen a magyar tenger partjára. Ennek érdekében a kampány ideje alatt (ami minden évben 10 nap és nem 7...- lehet ezért született meg a "több mint egy hét" szlogen) rengeteg kedvezményt vehetnek igénybe a szemfüles belföldi turisták. Maga a kezdeményezés dicséretes, mivel sok klassz programot ki lehet próbálni jóval olcsóbban, mint a főszezonban: bakancsos túrák, borkóstoló, sétahajózás, koncertek, lovas programok - szóval sok jó program. Az akcióhoz szálláshelyek és vendéglők is csatlakoznak, kedvezményeket kínálva ebben az időszakban a látogatóknak, ezzel is növelve a belföldi turisták számát.

Nézzük a kampány bemutatkozó plakátjait 2009-ből.

A plakátok illeszkedtek az MT Zrt. által oly kedvelt mesés világhoz. Az egyik plakát bemutatja, hogy milyen programokat lehet igénybe venni és egy képre sűríti a környék összes nevezetességét, míg a másik plakát az aktív családokat szólítja meg (igaz 2009-ben a bicikliút gondolta, a plakáton látható Tihanyban még csak meg sem fogalmazódott).

2010-ben azonban éles váltással a Magyar Turizmus Zrt. elfordult az aktív családoktól és inkább kulturális desztinációként ábrázolta, az inkább szabadidős programokra alkalmas Balatont. A fordulatra nem találtam magyarázatot, valószínűleg a tó sokszínűségét volt hivatott bemutatni...

De nézzük a legfrissebb, 2013-as Balaton7 kampányt.

2013 tavaszán az aktív turizmusé lett a főszerep, az "Ébredés" hívószó köré csoportosítva az ajánlatokat - ennek szellemében egy vitorlás kikötőt láthatunk a kedvezményes időszakot hirdető plakáton. Igaz, a kedvezményes programok között találtunk vitorlástúrát is és a Balatonról én is/MI is könnyen a vitorlázásra asszociálunk, de az aktív turizmusról talán már kevésbé, tekintve, hogy a vitorlázás az "elit" sportok közé tartozik és viszonylag kevesen engedhetik meg maguknak, főleg ha csak egy hetet töltenek a Balaton partján.

Foglaljuk össze a Balaton7 kampány tanulságait: a Balaton környékén rengeteg a látnivaló, lehet családosan biciklizni, kulturálisan feltöltődni, míg az aktív (főleg vitorlás) turizmusnak is a melegágya.

Ezek után nézzük az elmúlt évek nyári balatoni kampányait (még kuszább lesz, ezt megígérhetem)

2011 (átmenet a Balaton7 és a nyári kampány között)
2011-ben két kampány is szerveződött a Balaton köré. Az ősziről sajnos nem találtam plakátot, de annyit elárulhatok, hogy az egészségturizmus szellemiségében készült, ezért a kampány, a "Balaton - az egészség forrása" címet kapta. Az őszi kampány célcsoportját a 18-35 év közötti fiatal felnőttek alkották. A reklám a Balaton egy újabb arcát mutatta meg nekünk és mint egészségturisztikai desztinációt ábrázolta.
Ennél sokkal izgalmasabb azonban a 2011-es május-júliusi kampány, a "Tiszta erőből nyár". Az első akciósorozat középpontjába a családi, vízparti üdülés került, ahol a fő célcsoport a családosok (24+) alkották. A kampány igen nagy médiavisszhangot kapott, számos magazinban jelent meg, valamint rádió és TV csatornákon is találkozhattunk vele.
A plakát egyértelműen a kisgyerekes családoknak szólt, kissé érzelemvadász, mindenképpen érzelmekre és emlékekre ható.

2012

Ehhez képest 2012-ben elfelejtettük a családokat, a bombát ugró kissrác felnőtt 1 év alatt és bulizni vágyó fiatal felnőtt (nő) lett. A "Partra magyar!" reklámhadjárat 2012 májusában kezdődött és egészen augusztusig tartott. A kampány szintén nagy médiavisszhangot kapott. 3 különböző kreatív is készült: Tisza-tó: a te vized, a te partod, a te kalandod (célcsoport: fiatal férfiak), Velencei-tó: a te vized, a te partod, a te játékod (célcsoport: családok), Balaton: a te vized, a te partod, a te bulid (célcsoport: fiatal nők). Igaz, a korábbi kampányok nem győzték hangsúlyozni a Balaton család barát mivoltát, ehhez képest 2012-ben egy éles vágással inkább a 16-25 éves korosztályhoz szóltak a kommunikációs szakemberek. Strand, strandpapucs, hangfal, lemezjátszó, buli, (anorexiás) lányok - ez a Balaton 2012-ben.

2013

Lássuk idén kik és hogyan nyaralnak a Balaton partján az MT Zrt. szerint. "Nem csak vízpart!" a hívószó. A szlogen: "Balatoni pezsgés, indulás előtt segít az itthon.hu". A kampány célcsoportját ismét a fiatalok alkotják (lásd: cipő a képen), a téma ismét a buli, a szórakozás. A Magyra Turizmus Zrt. megfogalmazása szerint: "A kampány nyári szakaszában a „zsongás” felidézésével több, egész évben átélhető élménnyel kapcsolják össze a vízparti turizmust. Az új megcélzott piaci szegmens a fiatal korosztály, így hangsúlyt kapnak a nagy hazai nyári fesztiválok, de kiegészítő elemekként megjelennek a fiatal családokat megszólító, a gyermekek számára is élményt nyújtó rendezvények is. A „Nem csak vízpart!” szlogennel a vízpart fogalmát újraértelmezve a napsütés, szabadság, strand mellé társítják a többi évszakban is utazásra csábító lehetőségeket: a wellness-fürdőzést, túrázást, a koncerteket, kiállításokat, valamint a kulináris élvezeteket. A kampány másik fontos célja, hogy a SZÉP kártya szálláshelyi felhasználását is erősítse a belföldi turizmus élénkítése érdekében."
Igaz számomra a plakátból ez a rengeteg társítás annyira nem feltétlen egyértelmű, de ha az Mt. Zrt. szerint igen, akkor legyen így... 

 

És akkor eljött az összefoglalás ideje. Szegény Balaton, nemhogy évről-évre, szinte évszakról-évszakra más arculatot kap. Mesés kaland családoknak, egészségturisztikai központ, komolyzenei-kulturális központ, aktív turisztikai desztináció vitorlásoknak, nemcsak vízpart fiatal bulizóknak.

És akkor nézzük mi is valójában a Balaton: egy fantasztikus nyaralóhely, ahol a főszerep a vízé. Nemcsak vízpart, mert rengeteg klassz fesztivál és program várja az ideérkezőket, van kiépített bicikliút, sok program gyerekeknek és családoknak, romantikázó fiatal pároknak, van Balaton Sound fesztivál és néhány disco a bulizó fiataloknak, de mégis... Ami itt van az strand, vízibicikli, gumimatrac és víz, víz és víz. Jó lenne, ha a sok kreatív végre meglátná a Balaton igazi arcát és ezt kommunikálná. 

Mert nekem/nekünk a Balaton a Riviéra...

Princz Viktória

Forrás:

http://m.itthon.hu/szakmai-hirek/hu/partra-magyar-folytatodik-az-mt-zrt-vizparti-kampanya

http://neta.itthon.hu/regiok/szakmai-hirek/tiszta-erobol-nyar-indul

http://www.monitormagazin.hu/24-ora-hirei/indul-a-balaton7-kampany-2013

http://balatonfuredma.hu/hirek/magyar-turizmus-zrt-evzaro-regios-tourinform-talalkozo-fureden-balaton7-megbeszeles/

http://neta.itthon.hu/szakmai-oldalak/hirek-sajtokozlemenyek/nyari-zsongas-valtja

Balatonfüredi Borhetek

1932 óta, minden év augusztusában rendezik meg Balatonfüreden a borheteket. A mostanában már 3 héten át tartó és élvezhető borünnep a borvidék legjobb borait vonultatja fel. A kis házikók között, azonban biztosan nem maradunk éhesek sem, hiszen sajtot, főtt kukoricát, sült halat vagy (és leginkább...) zsíros kenyeret is ehetünk.

Kevesen tudják, hogy a hagyomány szerint a legelső házikó mindig az az évi nyertesé, a többi ház sorrendje pedig sorsolás útján dől el - ezzel kizárva, hogy valakinek minden évben esetlegesen jobb helye legyen, mint a többieknek

.

Gyönyörű sétány, kilátás a Balatonra és Tihanyra, sörpados-fesztiválos hangulat, sok jó bor. Kell ennél több egy tökéletes nyári estéhez?

Idén is teszteltük a fesztivált (nehéz munka volt...), íme a tapasztalataink:

Rutinosan egy kedd estét választottunk a teszteléshez, mivel hétvégén mozdulni sem lehet a tömött sétányon. A tömeg hömpölygött is, azonban sajnos felfedezhető volt a mostanában általánossá vált belföldi turista magatartás: nézelődik, sétál, de nem fogyaszt. Több balatoni vendéglátós is panaszkodik, hogy hosszú évek óta nem volt olyan rossz szezonja, mint az idei és ennek nyomait a Borheteken is tapasztaltuk. Megdöbbentően sok volt az üres asztal (a fényképek csalókák, igyekeztünk a tömegbe fotózni - mégis csak az a fesztivál hangulat), egy-két "nevesebb" pincészet ugyan megtöltötte a saját placcát, de ennyi.

Tegyük hozzá, hogy ehhez a borsos árak is hozzájárulhatnak. Igaz a poharak visszaválthatóak, a borok deci ára jóval a budapesti és a budapesti borfesztiválok ára alatt van, de találtunk olyan pincészetet, ahol az általunk ismert és kedvelt bor palackára épp a duplája volt annak, mintha a borászat saját üzletében vettük volna azt meg. Ez nyilván sokakban és főleg a helyiekben igencsak ellenérzéseket kelt (ahogy bennünk is sikerült). 

Magának a fesztiválnak a hangulata viszont mit sem változott. Ahány pad, annyi utcai zenész, cigány muzsikusokkal együtt éneklő nem szomjas látogatók, forgatag, jó hangulat.
Aki még sosem volt a Balatonfüredi Borheteken az azonnal jöjjön el és tapasztalja meg a hangulatát. Igaz a borok nem mindig a legjobbak, a legolcsóbbak és a leghidegebbek (de ez minden fesztiválra igaz...) viszont a hangulata, az élmény leírhatatlan. Árnyas fák, Balaton, kivilágított túlpart. Lássuk be na... Bármit is tapasztalunk a Borheteken, MI a rajongói vagyunk és maradunk!

Princz Viktória 

Délutáni szieszta, avagy Magyarország egy új mediterrán ország?!

Kezdjük egy találós kérdéssel. Mi az, ami hatékonyabban hat munkavégzésünkre ezeken a forró nyári napokon, mint egy csésze méregerős kávé, mint egy hideg zuhany, vagy éppen egy egészséges nyári vitaminkoktél? A szabadság! De ha erre éppen nincs módunk, hiszen a városban rekedtünk és kénytelenek vagyunk hajtani a gazdaság kerekét akkor megoldás lehet-e a délutáni szieszta bevezetése, amelyre egyelőre csak a latin és ázsiai országok munkakultúrája tesz lehetővé?!

Időpocsékolás vagy tényleges feltöltődés?
Mindannyiunk életében volt egy időszak, amikor mindennapos, sőt, már-már kötelező programnak számított az ebéd utáni, délutáni alvás. Ugye emlékeztek? Annak idején a bölcsödében és az óvodában mennyire nagyon utáltuk, hogy el kellett csendesedni délután, ahelyett, hogy tovább ugrálhattunk volna a többiekkel. Most meg, hogy felnőttünk, sokszor bármit megtennénk azért, hogy napközben kicsit lepihenhessünk, pláne ilyen nagy forróság közepette. Persze a magyar ember köztudottan sárga, így nyilván ebben az esetben is irigyen figyeljük, sőt mi több, lelustázzuk a meleg éghajlaton élő embertársainkat, amiért náluk az ebédidő után néhány órára megáll az élet, hogy mindenki visszavonulhasson egy kis feltöltődésre. Kutatót – és nem brit kutatók – szerint a szieszta nem csak a hőség miatt tesz jót.

A szieszta bizonyítottan jót tesz az egészségünknek. Enyhíti a belső feszültségünket, javítja – a közérzetünk mellett - a vérkeringésünket, csökkenti a vérnyomásunkat, sőt mi több regenerálja az emlékezőképességünket és javítja a hatékonyságunkat. Na, ezek után mondja azt valaki, hogy a szieszta merő lustaságból jött létre! :)

Persze, abban mind a spanyol, mind a görög, mind pedig az amerikai űrkutatási hivatal, azaz a NASA kutatói egyet értenek, hogy nem mindegy, hogy hogyan sziesztázunk. Bizony. Akármennyire is furcsán-kurtán hangzik, még az alvást is el tudjuk rontani. Legalábbis, ha arról van szó, hogy utána vissza kell állnunk dolgozni.

Hogyan sziesztázzunk jól
Ahhoz, hogy kipihenjük magunkat, de mégse kerüljünk a mély alvás fázisába – amely sokaknál az éjszakai alvás romlásához vezetne – az ideális délutáni szundi azaz a „power nap” időtartama maximum 26-30 perc, amelyet lehetőleg nem az ágyban fekve, hanem egy kanapén költünk el. Ez utóbbi szabálynak szintén az az értelme, hogy ne aludjunk túl mélyen. Amennyiben így teszünk, úgy a délutáni durmi akár 34%-al is megnövelheti hatékonyságunkat a munkavégzésben.
Szerencsénkre a kutatók igazán alapos, mondhatni kimerítő munkát végeztek – reméljük, hogy már az egészségesnek mondható, megérdemelt fél órányi délutáni szundikálásuk után – így arra is rávilágítottak, hogy ha már szieszta, az legyen rendszeres, mert csak úgy van értelme, csak úgy hat ránk jótékonyan. Sőt mi több, ha rendszertelenül, hébe-hóba hajtjuk a fejünket pihenésre délután, azzal többet ártunk egészségünknek, mintha kihagynánk egy étkezést.

És hogy a tudósok mellett kik hittek még a délutáni szundikálás erejében?

• Winston Churchill – úgy vélte, hogy a délutáni sziesztázásnak köszönheti hadi sikereit,
• Margaret Thatcher hírhedt volt arról, hogy délután fél három és fél négy között kivonta magát a forgalomból,
• Bill Clinton, Einstein,
• a lován szundikáló Napóleon,
• és a zongorára borulva pihenő Johannes Brahms is,
• és még MI is.

Magyarországon – bár manapság nem így érezzük – valójában még több évtized kell ahhoz, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően elmondhassuk, hogy a klíma mediterrán, de talán a szieszta bevezetéséről – tekintettel a hazai bürokrácia gyorsaságára – érdemes mielőbb elgondolkodni. De vajon mi, leleményes magyar emberek hogyan fogunk élni és visszaélni ezzel a lehetőséggel? Vagyunk-e elég fegyelmezettek egy ilyen rendszer bevezetésére?!

Ahogy MI elgondolkodtunk eszünkbe jutott néhány – talán tipikusan magyar kifogás…
…ha nem sziesztáztam hétfőtől-csütörtökig egyszer sem, vajon lecsúsztatható-e, és így kivehetem-e szabadnapnak a pénteket
…ha nem sziesztázom, hanem végig dolgozom a szieszta időszakát is, az túlórának számít-e, és mint olyan, kérhetek-e érte fizetésemelést
…ha messze lakom a munkahelyemtől ugye használhatom a céges autót, hogy hazaszaladjak aludni
…ugye bevihetem délután a gyereket az irodába, mert nem tudom hova tenni

Hát, inkább nem gondolkodunk tovább. Talán a szieszta helyett érdemesebb lenne elgondolkodni a jelen helyzeten. Sokan így is több pozícióban próbálunk helyt állni, napi 10-12 órát dolgozunk, a főnökeink az ebédszünetet sem adják ki, azt is végig dolgozzuk. Gyermekeinket és szeretteinket csak késő este látjuk, mikorra már az egész napos stressz és munkatempó kikezdte az idegeinket. Lakásunkba a sok munka miatt már jóformán csak aludni járunk. Sokan a hét öt napja mellett hétvégén is munkára kényszerülnek. Nem járunk nyaralni, nem merünk betegállományba vagy éppen szülési szabadságra menni, mert félünk, hogy mire visszavennénk a munkát, már nem lenne mit… És sajnos még folytathatnánk a felsorolást. Reméljük azért, hogy jelen cikkünk gondolatébresztőként hatott Rátok, és végre átgondoljuk mind azt az őrült tempót amibe bele vagyunk kényszerítve.

Szabó-Princz Orsolya
Marketing iDolls

Forrás:
index.hu
http://raksejtstop.hu

A Royal Baby, mint turizmusserkentő eszköz?

A Royal Baby megszületés bizonyára nagyon jó hír William és Kate valamint a brit királyi család számára, de vajon ugyan annyira fog felvirágozni a brit beutazó turizmus amennyire kivirult az anyaságtól a cambridge-i hercegné?

Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy ebben bíznak a britek, úgy néz ki, hogy feltett szándékuk a turisztikai szakembereknek előnyt, és turisztikai bevételt kovácsolni a herceg születése körüli lelkesedésből, amely a világ talán minden tájára kiterjedt. Legalábbis erről tanúskodik a Visit Britain legújabb kampány plakátja, amely az újszülött György herceget és a boldog hercegi párt hívta segítségül annak érdekében, hogy Nagy-Britanniát mint családbarát desztinációt hirdesse.

A "Welcome to Great Britain" plakát 21 országban - köztük Európa egyes részein, az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, Ausztráliában, Kínában, Japánban és Oroszországban - lesz hivatott Anglia, mint kihagyhatatlan turisztika célpont promótálására.

A plakát elsődleges célja, hogy az immár három fősre gyarapodott, boldog hercegi családdal demonstrálja Anglia családbarát mivoltát, kiemelve, hogy a szigetországban számos program áll a családok rendelkezésére, ráadásul korosztálytól függetlenül.

És ha már hittünk a plakátnak, és csak és kizárólag a hatására ellátogatunk Angliába, bizony ott a helyszínen sem kell attól félnünk, hogy hercegi pár nélkül maradunk. És bizony itt nem arra gondolunk, hogy már-már filmbe illően szerencsések vagyunk, és miközben London utcáit koptatjuk egyszer csak szembe jön velünk a hercegi pár. Hanem a szuvenír és a játékboltok kínálatára, ahol komplett „Royal Baby Kollekciók” állnak a rendelkezésünkre, annak érdekében, hogy az Angliát uraló trónörökös-hisztériából egy keveset mi is hazavihessünk magunkkal, még ha csak egy kulcstartó vagy éppen egy porcelán csésze formájában is.

Azonban ha nem érjük be egy csecsebecsével és bizony jobban szeretnénk átélni a hercegi pár életútját, akkor sem kell csüggednünk. Számos belföldi élményút áll a rendelkezésünkre. Ellátogathatunk például Eton-ban, ahol William koptatta a padot, romantikázhatunk a St Andrews egyetem kertjében ahol annak idején a hercegi pár megismerkedett egymással, de akár ellátogathatunk Anmer Hall-ba is, amely a brit királyi herceg és családja nyári rezidenciájának színhelye.
És bizony, akármennyire is furcsa nekünk itt Magyarországon az, hogy ki- és felhasználják angol kollégáink a kisherceg születését a turisztikai bevételek növelésére, a statisztikák azt támasztják alá, hogy ha nem turisztikai szakemberek vagyunk, hanem turisták, akkor bizony ilyen és ehhez hasonló programokra vágyunk.
Lássunk néhány megdöbbentő számadatot:

A Tower of London az egyik leginkább látogatott turista attrakció, 2,4 millió nemzetközi látogatóval.

• A Temze parti látnivalót a Nemzeti Tengerészeti Múzeum és a Royal Observatory Greenwich követi, 2,3 millió látogatóval.
• Lecsúszva a dobogós helyről 1,8 millió látogatóval a negyedik helyen áll a Szent Pál Székesegyház, amely Károly herceg és Diana esküvőjének helyszíne volt.
• A Visit Britain által - 25 000 fő bevonásával - készített legfrissebb felmérése rávilágít arra, hogy a királyi helyszínek, várak vagy éppen kastélyok nekünk, turisták számára az első három hely egyikén szerepel azon a bizonyos „must see in Britain” listán.

Mindezek ismeretében MI elgondolkodtunk azon, mi lehet az a hazai esemény, és ki vagy éppen kik lehetnének azok a hazai közéleti személyek amelyre/akikre akár egy nemzetközi turisztikai kampányt is építhetnénk úgy, hogy az bizony hozzon is a konyhára?! Akár nemzetközi hírnév, akár kézzelfogható bevétel formájába. Hmmmm…. Vannak ötleteink, de ezeket most még talán nem osztjuk meg Veletek. :)

Szabó-Princz Orsolya

Forrás:
http://www.telegraph.co.uk