A legjobb, ami most történhet velem – mi vár ránk 2013-ban?

Átléptünk az újévbe így ideje megvizsgálni a Magyar Turizmus Zrt. munkásságát, illetve a 2013-as évre tervezett marketing aktivitását.

Horváth Gergely (Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója) véleménye szerint sok dolog változott az elmúlt években. Folyamatosan növekedett a belföldi turisták száma, a magyar turizmus nem roppant össze a válság hatására, sőt képes volt alkalmazkodni a változó igényekhez. Horváth Gergely szerint a legfontosabb, hogy tisztában legyünk az adottságainkkal és ennek megfelelően alakítsuk ki a stratégiánkat.

Nézzük, 2012 második félévében mennyire sikerült ezt megvalósítani?

A Magyar Turizmus Zrt. valamint a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSzÉSz) bor és gasztronómia tematikus kampányt indított 2012 szeptemberében. A kampány egyik célja az volt, hogy a lakosságot a még kint lévő üdülési csekkek érvényességi időn belüli beváltására ösztönözze a szálláshelyeken, illetve hogy a SZÉP kártya szálláshelyi felhasználását erősítse a belföldi turizmus élénkítése érdekében. Az utazóközönséget a „Lesz mire emlékezned, ha belekóstolsz itthon az őszbe!” üzenettel célozták meg. Tekintve az évszak sajátosságait (hideg, eső, szél…) és a hirdetésekben megjelenő szereplők ruházatát, a náthára, esetleg tüdőgyulladásra biztosan sokáig fogunk emlékezni. Tulajdonképpen, akár nyári hirdetésnek is elmenne, ha a hó gömbnek álcázott borospohár körül nem lenne az a néhány szállingózó falevél. 

A szeptemberben indult és október végéig zajló bor és gasztronómia kampány mellett, novemberben országos egészségturisztikai kampányt indított a Magyar Turizmus Zrt. A december végéig zajló, wellness- és gyógyturisztikai kínálatot középpontba helyező kampány üzenete – „A legjobb, ami most történhet velem – fény, meleg, pihenés az itthon.hu élménykínálatából”. A hirdetés üzenete ez esetben még megkérdőjelezhetőbb. A havas tájról és a kinti fürdőzésről véleményem szerint viszonylag kevés embernek jut eszébe Magyarország és a belföldi turizmus, ráadásul a vizuális megjelenés, és az üzenet ellentétben állnak egymással. A borospohár motívum azonban itt is megjelenik…

Azaz, borospohár egyenlő belföldi turizmus, vagyis az adottság, amivel tisztában vagyunk és hirdetéseinkben kihasználjuk, az a bor vagy inkább a borospohár…

Vissza a jelenbe! A Magyar Turizmus Zrt. belföldi lakossági kommunikációja a tervek szerint idén is három szinten zajlik majd:

1. Az image-kommunikáció, az összetett Magyarország-márkát ismerteti meg a lakossággal, mely ugyanazt az összetett Magyarország-márkát hívatott megismertetni és felépíteni itthon is, mint külföldön.
2. Az országos stratégiai termékkampányok célja a belföldi turizmus ösztönzése. Tervezésükkor meghatározó, hogy az egyes turisztikai termékek az év mely időszakában képesek a legtöbb turista mobilizálására.
3. A regionális termékkampányok célja a szolgáltatói ajánlatok népszerűsítése. Az időzített termékkampányok alatt futnak a szolgáltatói ajánlat-csomagokat közvetítő regionális kampányok, szintén szezonalitás alapú időzítéssel. A regionális kampányok feladata: az országos kampányok hatására belföldi utazásához információt kereső turista, jellemzően helyi ajánlatokkal (például szálláslehetőségek, programok, szolgáltatások) való ellátása.

A cél az utazás, mint élmény, és mint az utazáskor elérni kívánt életérzés, hangulat kommunikálása, ennek megfelelően a 4 évszakban 4 különböző hangulatú hirdetéssel találkozhatunk majd, figyelmet fordítva arra, hogy az egyes évszakokban mely régiók és termékek a dominánsak.

Január-február hónapokban „Harmónia” hívó szóval az egészségturizmus szerelmeseit vagy az erre a hangulatra vágyó utazókat invitálják utazásra. A tavaszi időszakban, a tervek szerint az aktív turizmus áll a kommunikáció középpontjában az „Ébredés” köré csoportosítva. A nyár a fesztiváloké és a vízparti üdülésé, „Zsongás”-ra inspirálják majd a nyaralásra vágyókat. Ősszel ismét a bor és a gasztronómia áll az üzenetek élén, „Derű”-s hangulatot árasztó ajánlatokkal népszerűsítik majd a régiókat.

A korábbi hirdetések alapján (borospohár motívum…) mit várunk MI? Tél: továbbra is gyógyvíz a borospohárban, esetleg egy fogorvos (mint a gyógyturizmus ikonikus alakja) élvezi a víz gyógyító hatását. Tavasz: bicikliző emberek a halastóként funkcionáló borospohár körül, amire épp egy hegymászó kapaszkodik fel. Nyár: ez könnyű, emlékeztek arra a játékra, ahol egy üvegben rikító kék folyadék volt, benne egy szörfös és azzal lehetett játszani, hogy megbillentve az üveget a szörfös hol jobbra, hol balra úszik az üvegben? Ugye emlékeztek? Ilyen hirdetést képzelünk el a nyárra, csak gömb, azaz pohár formájú üvegben. Az ősz pedig ismét a bor ideje lesz, esetleg bevezetik az új kommunikációs elemet, lecserélve ezzel a poharat…

Ezek után, kíváncsian várjuk a Magyar Turizmus Zrt. 2013-as munkásságát és hirdetéseit. Nyelvünk lehet csípős, kritikai érzékünk erős, azonban ezt jó szándékkal tesszük, hiszen hiszünk Magyarország értékeiben és hisszük, hogy ezt nemsokára valaki megfelelőképpen kommunikálni is tudja majd. Kíváncsian várjuk!

Princz Viktória

A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2013/01/07/a-legjobb-ami-most-tortenhet-velem-mi-var-rank-2013-ban-/#content) oldalon is megtalálható!

Forrás:

http://www.turizmusonline.hu/aktualis/cikk/mt_zrt___sok_erdeklodo_a_szakmai_konzultaciokon

http://www.origo.hu/utazas/20120630-turizmus.html

http://www.magyarhirlap.hu/turizmus/orszagos-egeszsegturisztikai-kampany-indul

http://itthon.hu/site/upload/2012/09/szeptemberi_kampany.bmp

Az esti híradó stílusváltozása

Esti híradó! Furcsának tűnhet első olvasatra, hogy egy HORECA/turizmus rovatban miért foglalkozunk ezzel a témakörrel. Mégis ha a turizmust picit tovább gondoljuk, és mint ország marketing foglalkozunk a témával láthatjuk, hogy nekünk, magyaroknak is fontos lehet ez az esti műsor, amely a nap hazai és külföldi eseményeit hivatott összefoglalni, sőt, talán a hangulatunkra is hatással van.

A híradó átalakulása
Az 1970es években a televízió, különösen a híradó itt kishazánkban óriási tiszteletet vívott ki magának puszta létével is. Valóban szeretették az emberek, sőt még a vállalatvezetők is szívesen adtak interjút, örültek, amikor megérkezett hozzájuk a stáb, még akkor is, ha épp kritikai riport készült. Egy-egy tévéstáb feltűnése szinte ünnepet jelentettek egy kisváros, egy falu életében. Fontos megjegyeznünk, hogy abban az időben négymillió ember nézte a híradót, majdnem az ország fele. Ha levonjuk belőle a gyerekeket, és a csecsemőket: az ország kétharmada nézte ekkor a híradót. Az is igaz, hogy nem volt nagyon más választásuk! De mégiscsak ott ültek a készülékek előtt, várták és nézték az esti hírösszefoglalót. Ebben az időszakban a híradó nagyon szigorú rovatrendszerben működött: volt gazdasági rovat, amelyet népgazdasági rovatnak neveztek, a belpolitikai rovatba beletartozott a kultúra, a tudomány és az egészség is, továbbá volt külpolitikai rovat.

A hetvenes évek vége többféle változást is hozott a híradó életében. 1979-ben vált teljesen (a riportok egy része már korábban is színes filmre készült) színessé a tévéhíradó.

A kor előrehaladtával fejlődött, változott a híradó műsorszerkezete. Ekkor a külpolitikáé volt az első félidő, majd a második részben következtek a belpolitikai események. Úgynevezett négyszereplős híradó működött ekkor, ami úgy nézett ki, hogy a stúdióban volt egy időben a belpolitikai és a külpolitikai kommentátor, a bemondó és a sport hírekért felelős kolléga. Az akkori elképzelés szerint a kommentátor elmondta, hogy mi történt a világban, és mindjárt értékelést is fűzött hozzá, hogy a néző pontosan el legyen igazítva, hogy hogyan értse az elhangzottakat. A hírek kommentálásához gyakran profi hírújságírókat is hívtak.

Ezt követte az úgynevezett Aczél-féle híradó. Aczél Endre időszakában a kommentár megszűnt. Nincs többé kommentár a híradóban. Nincs többszereplős híradó. Pár hét után már egy műsorvezető van. Az Aczél-féle híradó esetében az volt a koncepció, hogy nagyon kis létszámra leszűkítették a műsorvezetők számát. Sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a híradószerkesztők információ-szerző képessége. Sokkal jobban megerősödött a háttérszerkesztés, fontossá vált az előkészítő szerkesztők feladata, akik témák, események után kutattak. Összegezve, a korábbi mód, hogy az MTI alapján szerkeszttettek pontosan az ellenkező irányba fordult. Nagyon fontos volt, hogy a híradó egy olyan státuszt tudjon magának kiharcolni a hírpiacon, hogy ott hangozzanak el először a hírek. Megteremtették a híradó exkluzivitását. Ezt a szót talán Aczél előtt nem is lehetett a magyar sajtóban kiejteni.

Nem szeretném senki idejét tovább rabolni a múlttal, egy nagy huszárugrással ezért gyorsan rá is térek a cikk igazi apropójára, azaz arra, hogy egykori büszkeségünk mivé lett.

Napjainkban a kereskedelmi televíziók lényegében aligha töltik be köztájékoztatási funkciójukat, a közéleti hírek aránya ugyanis 14-16 százalék körülire zuhant, a fennmaradó több mint 80%-a híreknek pedig nem más, mint bulvár. És nem, ez nem egy, az én magán számításaimra alapozott kijelentés, hanem ez derült ki a Mérték átfogó kutatásából.

A kutatás során vizsgált időszakban majdnem az összes a hírműsor hossza növekedett, azonban – mint ahogy az a fenti ábrán elég látványosan kitűnik - a közéleti tartalom mennyisége és aránya minden hírműsorban komolyan csökkent. Ez a TV2 és az RTL Klub esetében a legdrasztikusabb mértékű, hiszen ezen tévécsatornák esetében 2008-hoz képest 2011-re a közéleti hírek amúgy is meglehetősen alacsony mennyisége a harmadára zuhant, és így a kereskedelmi híradókban 13-15 százaléknyi közéleti tartalommal találkozhat miden a tévénéző. 

Mindez percre átszámolva azt jelenti, hogy a 2011. novemberi, 30 percnél általában hosszabb kereskedelmi hírműsorokban kb. 4,5-5 percnyi közéleti hír volt összesen. Ez a csökkenés a közszolgálati híradóban is látványos, hiszen a majdnem 30 percnyi hírműsor kb. 12 perce volt átlagosan közéleti. Ez egyben azt is jelenti, hogy az m1 híradóban is több volt bulvárhírből, mint közéletiből. Megdöbbentő számok és arányok ezek, nem igaz?

A számok alapján úgy tűnik, hogy ma már nem csak akkor nézünk bulvárt, amikor azt mi saját magunk megválasztjuk, hanem a híradó nézése közben is látens bulvár fogyasztóvá lettünk. 

Összességében tehát megállapítható, hogy napjaink híradója számos változást mutat kezdeti mivoltához – ha úgy tetszik fénykorához – képest. Például a nyolcvanas évek vége óta politika teljes mértékben kiszorította a kultúrát a híradóból. Szakemberek erre időnként azt mondják, hogy van külön kulturális híradó, aki akarja, majd azt választja. MI azonban úgy gondoljuk, hogy az ország kulturális életének a főbb eseményeiről igenis, hogy lehetne néhány pár perc a híradóban. Persze ez nem minden változás, hiszen amíg a politika kiszorította a kultúrát, addig a bulvár meg kiszorította a politikát. Ha ez így megy tovább mi a marad a végére? Hol maradnak az értékek? Hol marad az információk feldolgozása, az összefüggések feltárása, az informálás, a közélet eseményeinek bemutatása?

Hogy mindez minek a hatása? Nem tudjuk! A kedves olvasóra bízzuk ennek okának megválaszolását, a MI tisztünk ezen cikkel csupán csak a szemek felnyitása volt. 

Ha többet szeretnétek megtudni a híradó történetéről, katt!

Szabó-Princz Orsolya

A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/media/tv/2012/12/03/az-esti-hirado-stilusvaltozasa/) oldalon is megtalálható!

Forrás: http://www.mtv.hu/modernkepmesek/cikk.php?id=309993 

http://www.tvarchivum.hu/?id=310985

buncselekmenyek_hirmusorokban_2011.pdf

http://tenytar.blog.hu/2012/10/19/elolvado_hiradok_a_tajekozatlan_valasztopolgar_a_cel

Bisztró kultúra kontra a világ legbizarrabb, legfurcsább éttermei – part 1.

Egy kettő Borbisztró és Fröccsliget, Lacipecsenye Bistro - Bar, Spíler Bistropub, Budapest Bisztró, BagolyVár – hogy csak néhányat említsünk az elmúlt hónapokban Budapesten megnyílt, vagy éppen nyíló gasztronómiai egységek közül. Bisztó, borbisztró… ez lenne most a nemzetközi trend, vagy mi magyarok vagyunk csak ennyire ötlettelenek?! Utána jártunk…

A bisztró szó eredeti jelentése: kiszolgálás a pult mellől, rongyrázás nélkül, gyorsan, otthonosan. A műfaj francia, kisvendéglőt takar, a szó eredetileg szláv. Az utóbbi időben ez a puritán eleganciát hordozó életérzés egyre népszerűbb, elsősorban Budapesten, de lassan vidékre is bekúszik. A bisztró kifejezés ma már alapvetően a franciás életérzéshez kötődik, trendi, ezért felső kategóriás, látszólag spontán, valójában gondosan kitalált, felépített gépezet. Minek köszönhető ez az új trend? A válság hozta magával? Vagy ez csak a látszat? A válsággal együtt kétségtelenül előtérbe került, mind az építészetben, belsőépítészetben, mind a vendéglátásban a fenntarthatóság, valamint ugyanannak a minőségnek az előállítása olcsóbban, közösségi módszerekkel. Ugyanakkor a bisztró érzés talán leköveti a digitális világ változásait is, így az éttermek is neutrálissá, semlegessé, személytelenné váltak, megjelentek a minimál, high tech belső kialakítások.

Ha jól megfigyeljük Budapesten a gomba módra szaporodó bisztrókat, jól látható, hogy vannak állandó, visszatérő belsőépítészeti elemek, ilyen például a kézírás megjelenése, a krétás táblák, vagy akár az újrahasznosított, újragondolt tárgyak (mint például a varrógép étkezőasztalként való felhasználása). Lazaság. Ez jellemzi talán leginkább ezt az új trendet. Hiszen az értékrendek is, amelyeket az emberek manapság a magukévá tesznek a formálisból az informálissá csapnak át. Szeretik az emberek magukat komfortosan, lazán, otthonosan érezni, így sok bisztró feelingje éppen az otthon érzetbe van átültetve. Összességében megállapítható, hogy a bisztrók alapvető célja: optimalizáltan jót adni, azaz hatékonyan, gyorsan, rövid idő alatt, koncentrált élményhez juttatni a vendégeket.

„A legjobb bisztrók népszerűsége elsősorban sokoldalúságukból fakad, hiszen jóval többet kínálnak az étlapon és itallapon fellelhető finomságoknál” – így nyilatkozott minap egyik kedvenc portálunk (http://welovebudapest.com/hu/ettermek-bisztrok/cikkek/2012/10/12/a-belvaros-legjobb-bisztroi)

MI vitatkoznánk ezzel. MI úgy gondoljuk, hogy itthon a bisztró elsősorban egy hangulat. Ugyanakkor fontos tudnunk, hogy nem a név határozza meg a minőséget. Attól, hogy kiírjuk a cégérre, hogy bisztró, még nem fog dübörögni a business. Volt már nálunk „pub” őrület, mikor minden kiskocsma pub-bá lett, volt mikor mindenki mediterrán étterem szeretett volna lenni, most úgy tűnik a bisztró a sikk…

Íme egy kis nemzetközi kitekintés… Amíg mi egymást koppintjuk, addig mások így csinálják…

Calico Cat Café (Tokyo) Nem-nem senki se gondoljon semmi rosszra! Ebben az étteremben nem macskákat szolgálnak fel és nem is macskák szolgálnak ki bennünket. Az étterem a felelős állattartás jegyében arra alapozz, hogy nem mindenki tud, és nem mindenkinek ajánlott állatot tartania otthon, bármennyire is szeretne. Így az étterem lehetőséget biztosít egy jó csésze kávé mellett arra, hogy felelősség nélkül élvezzük az állattartást legalább egy rövid időre. Számtalan cica vesz körül minket az étterembe, akiket speciális macskaeledellel tudunk magunkhoz édesgetni ott-tartózkodásunk alatt.

Devil Island Prison Restaurant (China) Ennek az igazán bizarr étteremnek a tulajdonosa állítólag úgy akarja távol tartani az embereket a bűnözéstől, hogy demonstrálja számukra milyen durva is az a bizonyos börtönélet. Az étteremben mi magunk a rozsdás börtönrácsokkal határolt asztalunkhoz vagyunk bilincselve, és fekete-fehér ruhás smasszer forma felszolgálók többek között koporsó formájú kenyeret szolgálnak fel számunkra.

A380 In-Flight (Taipei) Fedélzeti kaja! Nyami-nyami! Ha csakis azért utazunk repülőgépen, mert rajongásig szeretjük a fedélzeti konyhát, hát itt a helyünk! Az étterem belső design-ja egy az egyben megfelel egy repülőgép belső kialakításának. Ovális alakú ablakok, kézipoggyász tárolók, repülőgépülések, légi utas kísérőnek öltözött személyzet. Két dologban mégis különbözik egy valódi gépmadártól: nem száll fel, és az „utasok” több mint kétféle étel közül választhatnak.

Underwater Restaurant (Maldives) Ez a gyönyörű víz alatti étterem 5 méterrel a tengerszint alatt, a Maldív-szigeteki Hilton Makdives Resort & Spa Rangalifinolhu szállodában vár ránk. Az exkluzív étterem kapacitása összesen 14 fő, és átlátszó akril tetőn keresztül biztosít lélegzetelállítóan szép, 270°-os panorámát.

Szabó-Princz Orsolya

„A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2012/11/04/bisztro-kultura-kontra-a-vilag-legbizarrabb-legfurcsabb-ettermei-1-resz/) oldalon is megtalálható!”

forrás: http://oddstuffmagazine.com/20-weird-and-unusual-restaurants-around-the-world.html
 KorTárs, 2012. május 30. (http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/05/31/11/KorTars_2012_majus_30_.aspx)

Budapesten lenni jó! Budapesten lenni jó?

Néhány éve még, amikor egy társaságban, budapestiek, magyarok között szóba került Budapest, a legtöbben olyan jelzőket használtak rá, mint piszkos, koszos, mocskos, lehangoló, szürke, depresszív, ugyanakkor éjjel, amikor nem látszik, hogy milyen koszos, kiderült számunkra is, hogy lényegében egész szép és még a régi épületeink is felértékelődtek…

Néhány fanatikus azonban megkereste, meglátta, és bemutatta nekünk, budapestieknek, magyaroknak Budapest szépségeit, ezért, amikor 2012-ben felmerül Budapest megítélése már olyan szavakkal, kifejezésekkel jellemezzük, mint laza, élhető, fantasztikus az éjszakai élet, tele van fesztivállal – rendezvénnyel – koncerttel – romkocsmával, kozmopolita nagyváros, európai nagyváros, Budapest egyszerűen jó!

Ha elbeszélgetsz egy turistával (megtettük, nem is egyszer…), biztos, hogy gondolkodás nélkül rávágja, hogy Budapest fantasztikus, főleg az éjszakai élet! Ha elbeszélgetsz egy Magyarországon élő külföldivel (szintén megtettük…) ő is azt fogja mondani, hogy Budapest azért van, hogy lazuljunk! Lehet ezzel vitatkozni? Természetesen lehet! Megtettük? Nyilván igen, ám a vita értelmét vesztette, amikor rádöbbentünk, hogy péntek éjjel van, a szemerkélő esőben állva borozunk az Erzsébet téren (Cégér gasztro-zsibongás fesztivál), sok más idegen ember társaságában hallgatva két gitárost, és akkor jön az az érzés, hogy most komolyan arról vitatkozunk, hogy Budapesten lenni jó-e? Naná, hogy igen!

Nem hiszed? Szerinted mások nem így gondolják? Nézd meg ezt!

Néhány éve, szinte hétről - hétre növekszik a Budapestet népszerűsítő blogok száma. Olyan blogok ezek, amik nekünk, magyaroknak, főleg budapestieknek szólnak. Lásd a várost más szemmel, mondd el, hogy Te mit szeretsz benne, mit próbáltál ki, mi volt jó, mondd el, írd le, véleményezd, oszd meg, nézd meg milyen gyönyörű és sokszor rejtett kincseink vannak, találd meg a város romantikáját és tartozz egy közösséghez, akik szeretik Budapestet és szeretik egymást. Nagyjából ezt a konklúziót vontuk le csütörtökön az Ötkertben a Made in Budapest party sorozat első előadásán. Kicsit késtünk, kicsit hamarabb jöttünk el, de így is sikerült elcsípnünk a WeLove Budapest, a HaverVagy és a Budapest Dirt beszélgetéseit.

A We Love Budapestről eddig is tudtuk, hogy fantasztikus – nem egyszer értesülünk programokról tőlük, nem egy új helyről olvastunk náluk, napi szinten látunk régi-új képeket Budapestről. A szlogenjük: „Budapest portál kicsit másképp” – és ez valóban így van. Szubjektív, hiszen Budapestet szerető emberek működtetik, objektív mivel meghallgatják a követőik véleményét, értékelését, megfogadják tanácsaikat.

A HaverVagy, számunka kevésbé volt eddig ismert. Mottójuk: „hogy együtt légy azokkal, akikkel összetartozol.”. Kéri Csaba 2009-ben hozta létre a HaverVagy közösséget azzal a céllal, hogy emberek, ismerősök, barátok között legyen, amikor csak lehet. A HaverVagy egy illegális bulival kezdődött a Clark Ádám téri alagút tetején mára azonban egy 6000 fős közösségről van szó! Kirándulások, bulik még meg nem nyitott szórakozóhelyeken, vakrandi hangulatú esték nem párkapcsolati ismerkedési szándékkal, flashmobok, különleges programok és sok-sok nyitott ember – ez a HaverVagy.

A Budapest Dirt viszont teljesen más megközelítést választott Budapest bemutatására. Budapest, éjszakai élet, kortárs fotóművészek, a mocsok romantikája. Ha érdekelnek a képeik, ha kíváncsi vagy arra, hogy ami mellett eddig elmentél, amit nem vettél észre, amit nem akartál észrevenni miért is érdemes arra, hogy egy fotós lefotózza, nézd meg november 5-ig az Ötkertben!  

Összegezzünk! 1 este az Ötkertben, 3 különböző előadás, 1 fesztivál a város közepén – igen, minket abszolút meggyőztek, hogy Budapestben van fantázia. Budapest a lehetőségek városa!

 
Budapest a marketing városa! Budapest a MI városunk!

MI LOVE BUDAPEST!

Princz Viktória
"A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2012/10/29/budapesten-lenni-jo/) oldalon is megtalálható!”

iDoll Cipellő a Kultúrzsibin pózolt!

Minden cégnek szüksége van egy logóra, egy márkanévre, egy jól megkülönböztethető arculatra, amely mindig-minden körülmények között felismerhetővé teszi az adott vállalatot. Legyünk szerények, nekünk ez már megvan. :)

MI azonban többre vágytunk. Így megszületett az iDoll Cipellő gondolata.

iDoll Cipellő egy piros magas sarkú (természetesen nem valódi cipő), aki mindenhova elkísér MInket. iDoll Cipellő lesz a MI kabalánk, akinek történetein, kalandjain keresztül MInket is jobban megismerhettek, illetve részesei lehettek a MI élményeinknek, programjainknak, szakmai munkásságunknak!

iDoll Cipellő feltűnhet nem szokványos, megdöbbentő helyszíneken, híres emberek kezében, trendi szórakozóhelyeken, szakmai rendezvényeken, de a legelképzelhetetlenebb, legmeghökkentőbb helyeken is!

Kövessétek iDoll Cipellő kalandjait Facebook rajongói oldalunkon, ahol folyamatosan képekkel dokumentáljunk, merre is topogott a Cipellőnk!

Ne aggódjatok, az ő sarka sosem fog elkopni…

iDoll Cipellő először a Kultúrzsibin járt. A Nagy Budapesti Kultúrzsibi az Akvárium Klub által került megszervezésre okróber 21.-én, vasárnap az Erzsébet téren. Kacatok, ócskaságok, elfelejtett kincsek és rengeteg ember lepte el a teret egy napra. A rendezők megfogalmazása szerint nem egy új bolhapiacról van szó, hanem sokkal inkább arról, hogy a város, vagy annak egy része, egy napra bolhapiaccá változik. Az ötlet maga nem magyar, Európában gyakran kerülnek megrendezésre hasonló rögtönzött piacok.
És, hogy kik voltak a kiállítók? Igazából bárki, aki regisztrált és elég elszántságot érzett magában az árusításhoz.

Láttunk antik tárgyakat, kortárs darabokat, kézműves termékeket, régi-új és új-régi tárgyakat, kacatot, kincset, üveget, kerámiát, porcelánt, könyvet, lemezt, fényképezőgépet, cipőt, ruhát, terítőt, dolgokat kicsiknek és nagyoknak, alacsonyaknak és magasaknak, magyaroknak és külföldieknek, kincskeresőknek és kacatgyűjtőknek, vasárnapi unatkozóknak és céltudatos keresőknek, sőt „eredeti” Scheiber Hugó képekkel is találkoztunk (nem is egyszer..).

Ecseri piac hangulat a város közepén, egy napig. Ez jellemezte az Erzsébet teret vasárnap, na meg olyan mondatok, hogy „ha én itt egyszer elesek, többet nem kelek fel”.

Szerettük, vásároltunk, fotóztunk. Nézegessétek a MI képeinket itt!

Princz Viktória