A sör ismételt térhódítása a gasztronómiában

Cikkeink során többször foglalkoztunk már a bor és a pezsgő szerepével mindennapjainkban. Azonban a sör, amely a 19. század közepéig többé-kevésbé egyenrangúnak számított a borral, nálunk is csak ritkán kap szerepet. Így hát úgy döntöttünk megvizsgáljuk kicsit a hazai sörkultúrát. Kezdjük is egy kis sörpiaci elemzéssel.

  

A söripar – 150 Mrd Ft nagyságrendű éves forgalmával –a második legnagyobb élelmiszeripari ágazat Magyarországon. A magyarországi sörpiacon az öt nagy, külföldi kézben lévő vállalat, valamint mintegy 100 kisebb sörfőzde látja el a fogyasztókat sörrel. Kínálatukat a piac 4-5 százalékának megfelelő import egészíti ki. A sörforgalom ötöde jut el a fogyasztóhoz a vendéglátáson keresztül. Az összes többi a kereskedelem csatornáin áramlik.

Az európai sörfogyasztók körében megkezdődött az öregedés folyamata. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Európa szerte a fiatal korosztályokból egyre kevesebben isznak sört, sokkal inkább az alkoholmentes italok a kedvenceik. A nagy sörivó nemzedékek mögött már a szénsavas üdítőkön nevelkedettek sorakoznak, akik nem szeretik a kesernyés söröket. A helyettesítő termékek széles kínálata, a természetes ásványvizektől egészen a legújabb generációs alacsony alkoholtartalmú üdítőig, olyan kemény verseny elé állítják a sört, hogy a gyártók célja a jelenlegi pozíció megőrzése. A sörgyártók e folyamat további erősödésére számíthatnak az elkövetkező években. (Az ábra a 15-34 éves korosztály sörivóit mutatja millió főben, Európában.)

A mindezeket ellensúlyozó pozitívumok között leginkább a tőkeerős tulajdonosokat érdemes megemlíteni, akik a fogyasztási színvonal megőrzése és ezen belül, cégeik pozíciójának erősítése érdekében a tavalyi évben is több mint 10 milliárd forintot költöttek piaci munkára, reklámra. A sörgyártók a világ talán leginnovatívabb reklámozói. Erre szükségük is van, hiszen az alkoholmentes italok egyre nagyobb arányt képviselnek az italfogyasztásban.

A sör jótékony hatása szervezetünkre

  

Tudomásunkra jutott, hogy két európai országban is receptre kapható a sör mindazok számára, akik vesekő betegségben szenvednek. A társadalombiztosítás Lengyelországban és Csehországban kedvez ennyire a betegeknek. Itthon ilyesmire nem hisszük, hogy valaha is sor kerülhet, de azért nézzük, van-e alapja, valóban kedvező élettani hatással van-e ránk a sör.

• A sör és a bor az immunrendszer működésére jótékony hatással van, magas ásványi anyag, vitamin- és antioxidáns tartalma vírusfertőzések ellen is védelmet nyújt.
• Rendszeres mérsékelt sör és borfogyasztás gátolja az artériákban a véralvadék és a lerakódások kialakulását, ezáltal a szívinfarktus-esély 50 %-kal csökkenhet.
• Ismert tény, hogy 1 liter sörben ugyanannyi antioxidáns van, mint 4-5 adag gyümölcsben.
• Naponta fél liter sör a vesekő rizikót 40%-kal csökkenti.
• Kísérletek kimutatták, hogy az árpa csírázása és malátává történő átalakulása során nagyon sok vitamin keletkezik (B1, B2, B3, B6, H, valamint ásványi anyagok a Cu, Fe, Zn, Ph, és a Mg).
• Ezen kívül a komló növény évszázadok óta gyógynövényként ismert. Népi megfigyelések is azt bizonyítják, hogy a komlót a szoptató anyák is használták az anyatej mennyiségének növelésére, valamint az érzékeny csecsemők nyugtatására az anyatejen keresztül. A komló megtalálható tabletta formában és különböző gyógytea keverékekben is, nyugtató, altató és emésztést elősegítő hatása van.

Sör - a tökéletes aperitif

  

Németországban egyre gyakrabban fordul elő, hogy az éttermekben a vendégek egy-egy pohár sört rendelnek étkezés előtt aperitif gyanánt. Hogy a trend volt-e előbb vagy a sör jótékony hatásait alátámasztó vizsgálatok, ma már nem lehet tudni. Mindenesetre Anton Piendl, müncheni professzor szerint a sör tökéletesen előkészíti a gyomrot, mintegy energiákkal telíti az étkezés előtt.

Főzzünk sörrel

  

A cuisine à la bière fogalma nem újdonság, valahol a francia konyha és a belga sörkultúra találkozási pontjában született, nagyjából egy-másfél évszázaddal ezelőtt. A francia szakácskirály, Escoffier 1903-as szakácskönyvében is több, sörrel készült étel receptje olvasható. Az ezredforduló séfjei azonban látszólag elfelejtették, hogy a sör nem csak pecsenyék locsolgatására és sörtésztába használható. A sörrel főzésnek is megvannak a maga szabályai, amit érdemes észben tartanunk főzés során:

• Csak jó minőségű sört használjunk főzés során.
• Vegyük figyelembe, hogy a párolgás miatt a sör keserűsége koncentrálódik.
• Sörben, illetve részben sörben pácolni vörös és fehér húsokat és halakat érdemes
• Pároláshoz testesebb, komplexebb felsőerjesztésű, például apátsági vagy trappista söröket használjunk.
• Kenyér, péksütemények, sőt sütemények sütéséhez is használhatunk (részben) sört ott, ahol a recept vizet ír.
• Olajban vagy zsírban sütött, bundázott húsok, halak sütésénél is szerepet kaphat a sör.
• A gyümölcsös édesség és savasság határán egyensúlyozó gyümölcsös sörök kiválóan alkalmasak salátadresszingek vagy akár mártások készítéséhez is.

Biztos párosítások

• saláta: világos búzasör, világos lager, export
• egytálétel: sötét lager, kölsch,
• főtt hal: világos búzasör, lager, export
• sült hal: barna vagy fekete sörök
• szárnyasok: világos búzasör, világos lager, pilseni, kölsch
• tenger gyümölcsei: pilseni, világos búzasör, export
• sült húsok: pilseni, barna lager, kölsch,
• steak: barna bock, fekete sör, pilseni,
• vadak: bock, fekete sör, alt, barna búzasör
• lágy sajtok: világos lager, búzasör, export
• fűszeres sajtok: bock, kölsch, alt, pilseni, barna lager
• desszertek: világos búzasör, kölsch, bock

Úgy gondoljuk összeállításunkból kiderült, hogy mint a főzéshez általában a sörrel főzéshez is használhatjuk nyugodtan kreativitásunkat. Az azonban semmiképpen nem árt, ha némi sörismeretre szert teszünk, mielőtt nekikezdünk kísérletezni. MI biztosan elkezdünk kísérletezni, ezt javasoljuk Nektek is!

Szabó-Princz Orsolya

A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2013/01/17/a-sor-ismetelt-terhoditasa-a-gasztronomiaban/) oldalon is megtalálható!

Forrás:

• http://vendon.hu/index.php/hu/kreativ-konyha/551-sorkonyha-2013
• Magyar Sörgyártók Szövetsége – 2010. sajtóközlemény,: http://www.sorszovetseg.hu/files/sajtokozlemeny2009.pdf
• Új szereplő a globális sörpiac élén,: elib.kkf.hu/mkb/89_2005.pdf
• http://www.deluxe.hu/a-legjobb-sor-etel-parositasok/20100811
• http://www.kuruzslo.hu/content/s%C3%B6r-bor-%C3%A9s-p%C3%A1linka-gy%C3%B3gyhat%C3%A1sai

Zsidai Zoltán Roy és a gasztromisszió

Zsidai Zoltánt kérdeztük a magyar gasztronómia helyzetéről, a gasztroturizmusról és a nemrégiben megnyitott Spílerről. És hogy mi adta cikkünk apropóját? Nem más, mint a tény, hogy a béta tesztes hetek után végre teljes gőzerőre kapcsol a Spíler a Gozsdu udvarban, hiszen, tegnap hivatalosan is megvolt a grand opening! Minőségi street food, karakteres DJ zene, a legütősebb magyar kézműves sörök, izgalmas borok, pezsgők és coctailok, vidám club hangulat, valódi mosolyok, és lazaság – ez jellemezte a nagyszabású megnyitót.

A közgazdászból lett gasztrobubus

A vendéglátás a Zsidai családban közel 100 éves múltra tekint vissza. Zsidai Zoltán Roy szülei egy az 1880-as évek végén alapított patinás szállodaláncnál – amelyet Roy keresztapja (szintén Roy) alapított, aki, évtizedeken át volt az amerikai szállodaszövetség elnöke - folytatták vendéglátó ipari tanulmányaikat, majd a budapesti InterContinentalban dolgoztak. 1982-ben alapították meg a Pierrot éttermet, ahol Zsidai Zoltán Roy – aki ma már a Fortuna utca mindhárom éttermének (Pierrot, 21, Pest-Buda) társtulajdonosa – a gyermekkorát töltötte.

Zsidai Zoltán, akit a szakmában leginkább Zsidai Roy-ként ismerünk közgazdász végzettségű, a Budapesti Közgazdaságtudományi, a Kölni és a Cornell Egyetemen, valamint Harvardon, a Georgetownon tanult. Korábban tanácsadóként foglalkoztatta a Boston Consulting Group, majd csatlakozott családi cégükhöz. Jelenlegi beosztása: chief product officer, chief development officer – azaz az ő felelőssége a termék, a termék integritás, és az üzenet - amely leegyszerűsítve talán úgy fogalmazható meg, hogy Roy felelőssége, hogy a Fortuna utcai három különböző étterem, három különböző profilja minden esetben elkülöníthető, kézzel fogható maradjon.

Otthoni étkezés kontra gasztroturizmus

Kérdésünkre Roy kifejtette véleményét, amely szerint a gasztronómia, a minőségi vendéglátás kezd mindennapjaink egyre fontosabb részévé válni, de gasztroturizmus vegytisztán talán mégsem létezik. Véleménye szerint helyesebb lenne inkább egy bővebb fogalomról beszélni, amely nem más, mint a kultúrturizmus. Hiszen kultúrturistaként nem célunk gyorsan végigrohanni a városon, lefotózva magunkat az útikönyvek által megemlített nevezetességek előtt, sokkal inkább célunk a város alapos megismerése, a felkapott, sokszor unalomig elcsépelt nevezetességek helyett a helyiek által magasztalt városrészek feltérképezése, a helyivé válás – amelynek a legjobb módja, ha leülünk és egy pohár jó bor és egy tál finom étel mellett elbeszélgetünk a helyiekkel.

Éppen ebből adódóan gondolja úgy, hogy nem helyénvaló az a berögződés, miszerint egy étterem célcsoportjaként megkülönböztetünk turistát és helybélit, sokkal inkább kulinárisan érdeklődő emberekről kellene beszélnünk, akiknek egy része külföldi, más része pedig hazai.

Budapestre berobbant a gasztroforradalom

Roy úgy látja, hogy Budapest kezd egyre érdekesebbé és színesebbé válni, legalábbis ha a gasztronómiai kínálatát vizsgáljuk. Úgy véli, ez nem is lehetne másként, hiszen csak a gasztronómiai fejlődésnek, felzárkózásnak segítségével tudjuk a hazai ízlést nevelni, felzárkóztatni így hát csak a gasztroforradalomnak van és lehet jövője. Tulajdonképpen a forradalom talán egy túlontúl erős kifejezés mindarra, ami most zajlik hazánkban, a lényeg az, hogy „tisztességes alapanyagokból, tisztességes módon, a szakmánkat és a vendégeket tisztelve jót próbálunk csinálni.” Tehát jól látható, hogy nem feltétlenül extremitásokról van itt szó, sőt, ez a látható átalakulás tulajdonképpen a gasztronómia normális fejlődése. Miért tűnik nekünk, magyaroknak mégis olyan drasztikusnak? Sajnos hazánkban az elmúlt 50 évben szünetelt a gasztronómia fejlődése, pedig ha folyamatosan működött volna, akkor most minket, fogyasztókat nem érnének váratlanul az újdonságok, mégpedig azért nem mert fokozatosan, lépésről-lépésre, szinte feltűnés nélkül hatott volna ránk az innováció. 

Hazai gasztronómiai attitűd

A sokat látott szakember úgy véli, pici ország vagyunk, így a gasztrovilág számára fontosat mi sosem tudunk mondani, legfeljebb érdekeset. Ez az, ami a gasztronómiánkat is jellemzi. Ha a franciák alkotnak valamit, arra az egész világ felkapja a fejét, mi magyarok nem tudunk ilyet csinálni, viszont tudunk újra érdekesek lenni. Ehhez értünk csak! Okos, trükkös, fifikás nép vagyunk, csináljuk hát azt, amihez értünk. 

Úton, mégpedig jó úton vagyunk! Úton a minőségi gasztronómia felé, úton az évtizedek óta berögzült tévhitek lerombolása felé, és úton egy új, magyar gasztronómia kialakítása felé. A bürokrácián és az előírásokon kellene még enyhíteni, az adminisztratív és a pénzügyi terheket kellene csökkenteni, mindezek már hatnának automatikusan is az alapanyagok által felvetett kérdésre, amely a mai helyzet talán legkritikusabb kérdése.

Most, hogy a hazai gasztronómia helyzetét, valamint a ránk megdöbbentően ható, mégis oly természetes gasztroforradalom kérdéskörét kitárgyaltuk, térjünk át egy ennél talán még inkább aktuális témára, mégpedig magára a Spílerre.

SZPO: Miért döntöttetek a Spíler megnyitása mellett? A vendégkörötökben merült fel ilyen igény vagy inkább az hajtott, hogy a Pesti oldalon is letegyétek a lábnyomotokat?
ROY: 2004-ben, még a Boston Consulting Group tanácsadójaként kezdte el foglalkoztatni a Gozsdu udvar, úgy láttam ez Budapest egyik nagy attrakciója lehet. Már 2006-ban meg kellett volna nyitnunk éttermünket, de a teljes udvar kivitelezésének a csúszása, majd a válság elhúzta az ügyet. Idén aztán kitisztult a helyzet, és az udvar egy ígéretes helyből egy egyértelműen berobbant lokáció lett, Budapest egyik attraktivitása. Ugyanakkor a környéknek egy elég egyértelmű karaktere is kialakult. Ez a romkocsmás karakter teljesen más világ, mint a Michelin és a Gault Millau kalauzok által is elismert gasztronómia, amit a budai várban évtizedek óta folytatunk. Ettől kicsit tartottunk is, de elkezdtem bejárni a Szimpla Kertbe Ábel barátomhoz, aki az egyik tulajdonos és a műfaj atyja, sokat beszélgettünk a Hétkerről és a romkocsmavilágról és "rákattantam" a témára. Szüleimet is elküldtem körülnézni a romkocsmákba, akik mint két tinédzser jöttek vissza lelkendezve, hogy nekik olyan estéjük volt a Hétkerben, mintha külföldön turistáskodtak volna, és micsoda vibrálást láttak. Innen már nem volt visszafordulás, eljött a Spíler ideje.

SZPO: Hogyan fogalmaznád meg, hogy mi a Spíler? Romkocsma? Gasztrobár? Pub?
ROY: A Spíler az éttermek leglazább kistesója, a minőségi street food. Ő éttermeink Harry hercege. Tudja mi a minőség és abban nem ismer kompromisszumot. Az étlapon és itallapon romkocsmás árú termékek is vannak, de a legolcsóbb termék is kiváló, azt is 100 százalékban vállaljuk, nemcsak mi, a tulajdonosok, de Litauszki Zsolt (kreatív chef) és Lutz Lajos (Pest-Buda étterem chef-je) is. Ez az a hely, ahol hihetetlen jókat lehet inni és enni, nagyon korrekt árakon. Egy igazi bulizós helyet hozunk létre, ami se nem klub se nem disco. Izgalmas borválasztékkal rendelkezik, de nem borbár, komoly sörválasztékkal is bír, mégsem söröző, komoly ételválasztékot mutatunk be, de nem vagyunk hagyományos étterem.

SZPO: Mire vélhető ez a merőben új, eklektikus stílus? Hangos angolszász elektronikus zene, New York ihlette design, bakelit lemez? Mi volt a célotok, milyen életérzést sugalltok a hellyel?
ROY: Az egész hely a sztoriról szól. Sokat jártam a világot, a Spiler végleges formába öntése előtt például NewYorkban voltam. A Nagy Almában rengeteget láttam, de az mindig nagyon kevésnek tűnik, amikor ott van az ember. Elsősorban Manhattan menő környékeire fókuszáltam: Meatpacking district, West village, Chelsea, Soho. Brooklynba nem volt időm eljutni. Nagyon veszélyes egy az egyben átültetni egy helyet vagy elemeket New Yorkból Budapestre, annak ellenére, hogy a "shabby chic" stílus nagyon megy New Yorktól Londonig minden felé, a legnagyobb designerek is alkotnak ebben a műfajban. Egy magyar vendég nem biztos, hogy befogad olyan dolgokat, ami New Yorkban simán megy. Máshogy szocializálódtunk, máshonnan jövünk, ez itt nem New York. Ettől szép színes a világ. Mindamellett, hogy van pár elem, amit átültetünk, elsősorban hangulatokat próbálok megfogni, textúrákat, felületképzéseket, formákat, anyaghasználatot. Összeállítok magamban egy képet és aztán megpróbálom fejben elképzelni mindezt hogyan lehetséges Budapesten megvalósítani. Inkább inspirációt próbálok kapni és abból alkotni egy újat. Remélem sikerült.

SZPO: Vannak olyan vendégek, akik korábban vári éttermeitekbe jártak most pedig csak a Spílerbe vagy esetleg most már ide is-oda is járnak?
ROY: A helyszínek gasztronómiai stílusa teljesen eltérő. A Spiler a street food hazája, egy laza hely, ahová betérsz a jó étel, a jó hangulat, a jó zene és a jó milliő miatt. Ezek összessége adja a hely vonzerejét. A két célcsoport is eltérő, és bár nyilván vannak átfedések, hiszen éttermi vendégeink tudják, hogy nyitottunk a „túloldalon” is. A Spiler a központi fekvésének és egyedi varázsának köszönhetően is pörgősebb és más a hely célja is. 

SZPO: Korábban úgy nyilatkoztál, hogy a Spíler a romkocsma 2.0 megtestesítője? Mit jelent ez számodra? Tettél romkocsma túrákat, hogy átérezd a feelinget?
ROY: Ezt a környéket az elmúlt évtizedben a romkocsmák definiálják, ezt szeretik benne a magyarok és a külföldiek egyaránt, sokan ezért látogatnak Budapestre. Ez hozza magával a stílust, a hangulatot, a levegőt, illatokat. Szerintem itt most ebben a műfajban kell alkotni. A műfaj pedig elég tág, elég sok a játéktér, sok újat lehet még mutatni és a határokat is még mindig lehet feszegetni. Mi ezt a műfajt szeretnénk tovább vinni, családunk, gasztronómiai hátterünk, nemzetközi tapasztalataink, szemléletünk és világlátásunk alapján. Ezért 2.0.

SZPO: Mire utal ez a nagymenő, gengszter név?
ROY: Nem hallottál a Spílerről?! A Spíler olyan, mint fülig Jimmy, csak jobb a helyesírása. Egy legenda, egy kicsit csibész, de nagyon kedves figura, csak nem szabad felidegesíteni. A Spíler vagány, de nem nagymenő. Kicsit csibész, de jó ember. Szereti az életet, éli az életet, de nem habzsolja azt. Tiszteli a környezetét és védi is azt. A spíler imádja a nőket, de tisztelettel bánik velük, igazi gavallér. A Spílert valójában Rejtő Jenő is megírta könyveiben, csak megbeszélte Jenő bával, hogy átnevezi, nehogy be tudják azonosítani.

SZPO: Mit gondolsz, dédapád, akinek korábban ezen a helyen volt a műszerész műhelye, büszke lenne Rád és arra, amit ezen a helyen alkottál?
ROY: Dédapám egy tisztességes, szorgos ember volt, alázattal és szakmai hozzáértéssel végezte a munkáját. Szerintem ugyanezt a hozzáállást találná a Spílerben és erre biztosan büszke lenne, főleg ha bele kóstolna az Angry Beastbe, vagy egy másik kiváló magyar kézműves sörbe.

SPÍLER bistropub Romkocsma 2.0. Egy igazi bulizós hely! Se nem klub, sem nem bisztró, se nem borbár, se nem klasszikus étterem – hanem mindennek különleges, magával ragadó, innovatív, laza és csábító egyvelege. A Spíler nem más, mint az igazi belvárosi legenda!

Hogy idézzünk kicsit az alkotóktól is: „ Nagyon nagy hely, például, ha krumplit kérsz, krumplit kapsz, de ha tonhalas burgert vagy kézműves kenyérlángost kérsz, akkor sem néznek rád, mint egy mosómedvére, sőt, ha rácsúsznál a kézműves minőségi cuccokra, mint James Bond a bögyös szőkére, akkor sem küldenek el valahova, nagyon máshova, hanem kínálnak és pörgetik a kasszát te pedig nagyon elégedetten fizetsz. Jaj, jaj, jaj, no para, az árak ott vannak, ahol a romkocsma árak a bónusz pedig az, hogy a ráncok kisimulnak a virágok pedig csak nyílnak és nyílnak.”

MI kipróbáltuk és nagyon megszerettünk! Tiszta szívből ajánljuk Nektek is!

Szabó-Princz Orsolya

„A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2012/11/22/zsidai-zoltan-roy-es-a-gasztromisszio/) oldalon is megtalálható!”

A világ legbizarrabb, legfurcsább éttermei – part 2.

Folytatjuk sorozatunkat, ahol a világ legbizarrabb és legfurcsább éttermeit mutatjuk be. És, hogy mindezt miért tesszük? Mert ezzel is szeretnénk hadat üzenni a gomba módra szaporodó bisztróknak, borbároknak, és felhívni minden vendéglátós figyelmét arra, hogy lehet ezt másképp is csinálni.

Mégis mielőtt belemegyünk a bizarr éttermek bemutatásába, néhány bekezdésben szeretnénk ismertetni a vendéglátás mai helyzetét Magyrországon. A Nielsen piackutató vállalat legújabb felmérése szerint immáron negyedik éve, ha csak kis mértékben is, de csökkent a vendéglátóhelyek száma – jelenleg Magyarországon összesen 34 ezer 393 vendéglátóipari üzlet működik.

• 9 191 db étkezőhely (étterem, vendéglő, kávéház, cukrászda)
• 4 745 db italhely (söröző, borozó, pub)
• 2 373 db szálláshely szegmens (a szálláshelyeken található valamennyi étkezési pont)
• 1 645 db szabadidő és szórakozóhely (Diszkó, biliárd terem, night club, kaszinó, sportlétesítmények)
• 16 439 db volumenhely (kocsma, büfé, talponálló, munkahelyi büfé).

A fent felsorolt adatok értékelésekor fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy az adatok a szezonális vendéglátó helyeket nem veszik figyelembe. Az idény jellegű üzletekről csak a tavaly nyári adatok állnak rendelkezésre, ekkor összesen 5 ezer 90 szezonális helyet regisztráltak, ami enyhe csökkenést jelez az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva.

Most, hogy tisztában vagyunk vele, hogy mennyi vendéglátó egység van hazánkban, illeve, hogy ezek milyen arányban járulnak hozzá a közízlés neveléséhez, valamint a gourmet kínálathoz, fussuk át a fogyasztói szokásokat is röviden.

A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint az elmúlt egy évben reálértéken kevesebb pénzt költöttünk MI magyarok vendéglátóhelyi étkezésre, mint 2009-ben. Íme néhány érdekes adat:

• Legtöbben étteremben és gyorsétteremben jártunk.
• Hagyományos étteremben, vendéglőben, büfében és pizzériában 2.400, míg egy gyorséttermeben 1.200 forint volt az átlagos költés.
• A hagyományos étterem, vendéglő látogatók általában a 40-49 éves korosztályba tartoznak, az átlagnál magasabban kvalifikáltak voltak és ezzel együtt jellemzően magasabb volt a havi nettó jövedelmük is.
• A büféket és pizzériákat jellemzően inkább férfiak látogatták, míg a főzés továbbra is a nők elfoglaltságának számított.

Mindezek uták ki-ki döntse el maga, hogy hazánkban megalapozott-e a bisztrók, borbárok egyre növekvő száma, továbbá, hogy az alábban felsorolt éttermeknek itthon meglenne-e a maguk célcsoportja. MI biztos kipróbálnánk néhányat… Például rögtön az elsőt:

Princess Heart (Japan)
Vannak lányok, akik sosem növik ki gyermokkori hercegnői vágyálmaikat, hát ha valami, akkor ez az étterem igazán nekik való. Az étteremben óriási tükrök várják a lányokat, ahol még akár arra is választ kaphatnak „ki a legszebb a vidéken”. A sok rózsaszín csipke, fodor és székként funkcionáló trón között pedig nem kétséges, hogy minden lány a mennyekben érzi majd magát.

Wizard of the Opera (Tokió)
Ki ne ismerné Andrew Lloyd Webber elhíresült musicaljét, az Operaház fantomját?! Ez a különleges hangulatú étterem ennek a darabnak emel oltárt. A sok pazar vörös bársony, a hangszórókból áradó zene egy egészen különleges világba repít minket. Az exkluzív design-hoz pedig minőségi étel dukál, mint például a füstölt lazacból formázott rózsabimbó, vagy éppen a képen is látható csokoládéból megformázott zongora.

Mars Restaurant (New York)
Érdekel az érzés, hogy milyen lehet megebédelni a Marson? Nem kell már többé mélázni ezen! Irány a New Yorki Time Square, ahol ez a különleges étterem elrepít miket, hogy hová? Hát egyenesen a Marsra! Amint megérkezünk barátságos marslakók sietnek segísüégünkre, és kalauzolnak el bennünket a forró és száraz vörös bolygón. És, hogy mi a marslakók kedvenc eledele? Ki hitte volna – MI biztos, hogy nem - de a menü alapján nem más, mint a tenger gyümölcsei! Érdekes ellentmondás. Ezek szerint a Marson is van tenger!

Condom Restaurant (Thaiföld)
A Népesség és Közösségi Fejlesztési Szövetség által létrehozott étterem igen speciális módon hívja fel figyelmünket a védekezésre. A védekezés ily egyszerű eszköze számtalan módon jelenik meg az étteremben;a falon, képeken, a szőnyegen és magán a felszolgáló fején is. És, hogy egy jól sikerült vacsora után is biztosan gondoljunk az óvatlan szeretkezés következményeire, a számla mellé minden
vendégnek ajándék óvszerrel kedveskednek.

Ninja (New York)

A Ninja Disneyland-nek nevezett étterem kialakítása során a kreatív szakemberek bizony sem az ötletekkel, sem az anyagi forrással nem fukarkodtak. A vendégeket egy titkos ösvényen vezetik a ninja harcosok a földalatti étkezőbe, ahol további ninják bújkálnak az árnyékban vészjósan leselkedve áldozataikra. A dungeon-szerű kamrában elhelyezett asztalok körül még mindig nem szusszanhatnak a vendégek, hiszen a ninja felszolgálók számos ügyes trükkel teszik feledhetetlenné étkezésünket.

Hardwired Host (Thaiföld)
Ez aztan az igazi 21. század. Minek küzködnénk az engedetlen, udvariatlan felszolgálókkal, fizetnénk utánuk a TB-t és sok egyéb kellemetlen járulékot, mikor lehetne olyan kollégánk is, aki egy palack olajjal csoádkra képes, és egyéb igénye nincs is?! Bizony, ez már lehetséges! Íme egy élő példa Bangkokból, ahol a japán ételkülönlegességet nem mások, mint táncoló robotok szolgálnak fel számunkra.

The Long and Winding Road (Németország)
Az előbbi bangkoki étteremhez hasonlóan ebben a futurisztikus étteremben is a múlté a felszolgáló személyzet. Olyannyira, hogy a vendégek megrendeléseiket éritnő képernyős monitorokon adják le, majd az elkészült ételek egy hosszú, kanyargós csatornán keresztül érkeznek a vendégek elé. Azt már csak remélni tudjuk, hogy az ízekről hús-vér emberek gondoskonak.

A cikk első része IDE kattintva olvasható.

Szabó-Princz Orsolya

„A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2012/11/08/a-vilag-legbizarrabb-legfurcsabb-ettermei-2-resz/) oldalon is megtalálható!”

forrás: http://oddstuffmagazine.com/20-weird-and-unusual-restaurants-around-the-world.html
http://www.horecapartner.hu/hirek/0/37/negyedik_eve_csokken_a_vendeglato_helyek_szama_magyarorszagon
http://www.horecapartner.hu/hirek/0/36/ugyanannyit_jarnak_ettermekbe__de_kevesebbet_koltenek_a_magyarok

Gasztroturizmus! – Azt eszik vagy isszák?

A turizmusnak igen sok fajtáját tartjuk számon hazánkban. Gyógyturizmus, kulturálisturizmus, hivatásturizmus, bevásárló turizmus, konferenciaturizmus, üzleti turizmus, szabadidős turizmus, borturizmus és még hosszasan sorolhatnánk, de a gasztroturizmussal biztosan nem találkoznánk a felsorolásban. Olyan nemzet vagyunk, amely büszke a konyhájára, amely minden imázs filmjébe belecsempész egy kis piros paprikát vagy egy tál gulyást, mégis a szakirodalomban vagy a köznyelvben nem találkozunk a turizmus ezen fajtájával, miközben Angliában már könyvet is írtak ebből a témából!

Akkor fussuk is át gyorsan, hogy mit is takarhat ez a furcsa fogalom.

A gasztroturizmusra vagy egyszerűbben ételturizmusra számos definíció létezik. Hall és Mitchell (2003) megfogalmazása szerint ételturizmus az, amikor az utazás elsődleges motivációja kézműves gasztronómiai kistermelők, gasztrofesztiválok, éttermek és különleges területek meglátogatása, ahol a turisták ételeket kóstolhatnak és/vagy tapasztalatokat szerezhetnek az adott régióra jellemző ételekről, konyhaművészetről. Megfogalmazásuk szerint egy étterem meglátogatása önmagában nem számít ételturizmusnak, sokkal inkább azokat az étkezéseket, étterem látogatásokat sorolják ide, amelyek során a turista céltudatosan szeretne megismerkedni egy régió ételeivel, alapanyagaival, vagy egy séf munkájával. Az étkezés azonban alapvető része az utazásnak, így az ételek iránti érdeklődés szerint megkülönböztetnek „kulináris”, „gasztronómiai”, „gourmet” és „konyhaművészeti” ételturistákat. A felsorolt alkategóriák itthon még nem különböztethetőek meg, de vajon nincs is bennünk gasztronómiai motiváltság utazásaink során?

Megkérdeztünk Titeket! Azaz végeztünk egy kutatást a gasztroturizmussal kapcsolatban.

• A megkérdezettek bizonytalanok azzal az állítással kapcsolatban, hogy a „gasztronómia az utazás legfontosabb eleme”, de inkább úgy gondolják, hogy ez bizony így van.
• Viszont, amikor arra kérdeztünk rá, hogy a válaszadó számára is a gasztronómia-e az utazás a legfontosabb eleme, a válasz inkább a nembe hajlott.
• Vagyis számukra nem az, de úgy gondoljuk, hogy mások számára viszont az… Kicsit skizofrén állapot.

Jó hír, hogy utazásaink során nem szívesen étkezünk gyorséttermekben,

• Azaz megszűnt az a trend, hogy külföldön is csak az ismerős gyorsétteremben eszünk, hiszen annak ismerjük a kínálatát, a minőségét, tehát biztosra megyünk…
• Ezzel szemben a válaszadók több mint 70 %-a úgy nyilatkozott, hogy utazásához hozzátartozik a helyi ételek és italok megkóstolása is, vagyis a válaszadók 70%-ban benne van a gasztroturisztikai motiváció.

De miért is utazunk? Ennénk inkább vagy innánk? A válasz az, hogy innánk – ki hinné?

• A kitöltésben résztvevők csupán 35 %-a utazik szívesen azért, hogy megkóstolja a magyar ételeket
• 53 %-a utazik szívesen azért, hogy megkóstolja a magyar borokat.
• Ez azt jelenti, hogy belföldi utazásaink során inkább a borturizmus a meghatározó, de szintén megjelenni látszik a gasztroturisztikai motiváció is.

Külföldi utazásokkal kapcsolatban leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a gasztronómia mennyire meghatározó szempont utazási döntéseink meghozatala során.

• A válaszadóknak rangsorolni kellett különböző szempontokat (pl.: környezeti adottság, ár, megközelíthetőség, klíma, stb.).
• A gasztronómia a hatodik helyen végzett, megelőzve a kultúra/vallás vagy épp a hírnév/ajánlás szempontokat. Ez a válasz is azt mutatja, hogy igenis egyre erősödő szerepe van a gyomrunknak, hogy egy reklámból idézzünk, a „bennünk lakó pocaknak”, utazási döntéseink során. 

 

Összességében megállapíthatjuk, hogy a gasztroturizmus igenis egy létező fogalom, egy létező turisztikai forma, amellyel ideje lenne itthon is foglalkozni. Ugyan még nem számottevő a szerepe, azonban az ételturizmusra való hajlandóság, nyitottság már megvan bennünk.

A kérdés az, hogy ezt a motivációt hogyan és mennyire tudják az egyes turisztikai desztinációk megcélozni? Vajon a belföldi turizmuson belül a gasztroturizmusra nem tekinthetünk-e úgy, mint egy réstermékre, amellyel tudunk valami újat mutatni, ami vonzó lehet, ha nem is mindenki, de legalább egy adott csoport számára?

A jövő megadja a válaszokat… MI keresni fogjuk őket! Addig is itt egy remek külföldi példa: Szerbia már felismerte az erősségeit és gusztusos módon ki is aknázta azokat. 

Ui.: a kutatást 2011 tavaszán végeztük, a kutatásban 208 fő vett részt, 159 nő és 49 férfi. A megkérdezettek átlag életkora 31,6 év volt. A kitöltők között 19 vendéglátásban dolgozó személy volt. A kitöltők 52 %-a budapesti lakos.

Princz Viktória

„A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2012/11/15/gasztroturizmus-azt-eszik-vagy-isszak/) oldalon is megtalálható!”

Forrás: C. Mitchell Hall – Liz Sharples - Richard Mitchell – Niki Macionis – Brock Cambourne (2003): Food Tourism Around the World. Elsevier Ltd., Oxford.

Art Market 2012 – művészet és gasztronómia

2012. március 8.-án a Szépművészeti Múzeum szakemberei, a Múzeum+ program keretein belül már feszegették a művészet és a gasztronómia kapcsolatát. Az utolsó vacsora téma, az a bizonyos alma, konkrétabban például Szinyei Merse Pál alkotása, a Majális vagy épp Giuseppe Arcimboldo festményei… Az étkezés az életünk része, így nem meglepő, hogy a festményeken, Bibliai jelenetekben is megjelenik. A mindennapok része, az ünnepek része, a szemünkkel is eszünk… Sőt, a mai világban, amikor mindenki modell alkatú szeretne lenni és fogyókúrázik, a szex után legtöbbször az étkezésre gondolunk (Élelmiszer Akadémia rendezvénye, november 8). 

Ennek tudatában indultunk el az Art Market Budapest kortárs kiállítás és vásárra. Érdekelt MInket, hogy vajon a kortárs művészetben hogyan jelenik meg az étkezés, a kortárs művészek számára mit jelentenek az ételek…

Mindenekelőtt röviden az Art Marketről. 2011-ben első alkalommal jött létre Közép- és Kelet-Európa nemzetközi kortárs képzőművészeti vásáraként az Art Market Budapest. Az Art Market Budapest egyszerre művészeti, társadalmi és társasági esemény, amely látványos és élvezetes formában teszi a képzőművészetet a széles közönség illetve a hazai és külföldi műértők számára könnyen hozzáférhetővé, fogyaszthatóvá. A programsorozat fő eleme az a művészeti vásár, amelynek keretében látványosan berendezett kiállítási standokon galériák és művészeti projektek (non-profit szervezetek, alkotóházak, művészcsoportok, stb.) mutatják be elsősorban közép- és kelet-európai kortárs képzőművészek alkotásait.  A vásár idén is Millenáris Parkban került megrendezésre, ráadásul ingyenesen így, a megközelíthetőség és a jegyár igazán nem állhatott a látogatók és a kiállítás közé. Ugyan a kiállítás nem adja vissza egy-egy galéria teljes kínálatát, ám ritkán adódik lehetőségünk arra, hogy végigjárjuk az összes kortárs galériát, alkotóházat, nem is beszélve a külföldi kiállítókról. Az esemény jelentőségét mutatja, hogy a kétszeres Golden Globe-díjas és Oscar-díjas színész, Jeremy Irons is ellátogatott a kiállításra.

MI mindenképp jó kezdeményezésnek tartjuk, érdekes és értelmes hétvégi program kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Aki esetleg az ideit kihagyta volna, mindenképpen látogasson el a következőre – sajnos már csak jövőre.

Vissza a kezdeti témánkhoz… Két csarnok, két-két szintjét fésültük át gasztronómiai témájú műveket keresve – mégiscsak a Reklámipar online magazin turizmus/horeca rovatának vezetői vagyunk – és végül ezt a három festményt választottuk: 

GroupShow Galerie Thomas Henry Ross Art Contemporain – Montreal

Inda Galéria - Budapest

Ari Kupsus Gallery - Budapest

Princz Viktória

„A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2012/11/12/art-market-2012-muveszet-es-gasztronomia/) oldalon is megtalálható!”

 Forrás: http://www.artmarketbudapest.hu/bemutatkozas

WAMP Spájz - Design és gasztronómia!

Megkerestük és megtaláltuk a legötletesebbet, a legszebbet és a legegyedibbet! Marketing iDolls „díjkiosztó” következik!

A WAMP, azaz a vasárnapi design piac vagy inkább művészpiac sok ember számára ismerős lehet. Egyedi tervezésű design cuccok, lakás kiegészítők, ruhák és ruha kiegészítők, játékok, magyar tervezőktől, magyaroknak és külföldieknek egyaránt. WAMP-ra járni szinte életforma – kis beszélgetés a tervezőkkel, készítőkkel, közös fantáziálgatás a végeredmény pedig személyre szabott, régóta áhított darabok, mindezt magyar kézművesektől, designerektől. 2011 decemberében a WAMP azonban kiterjesztette „szárnyait” és a design vásárt a karácsonyi időszakban gasztro szekcióval bővítette, aminek MI kimondottan örültünk. Kézműves, minőségi gasztronómiai termékek szintén a készítőktől! Van ennél jobb?! Lehetőség nyílik beszélgetni a termelővel, kóstolgathatunk, felhasználásra tanácsokat kapunk, más gasztrománokkal tapasztalatot cserélünk, tanulunk, beszélgetünk, eszünk és képzeletben főzünk. Ráadásul negyedévente-félévente a WAMP csak erről szól! Semmi design cucc, csak az ételek 6 kategóriába sorolva: Dunszt (lekvárok, szörpök és savanyúságok), Állati (friss halak, hústermékek, és különféle sajtok), Édes (sütemények és csokoládék), Friss (zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények és kenyerek), Szalonspicc (sör, bor, pálinka és koktélok) Vegyespolc (kávé, tea, fűszerek, olajok ecetek és szakácskönyvek).

November 4.-én, vasárnap a Millenáris parkban került megrendezésre a WAMP Spájz. Most is nagyon szerettük, most is sok újdonságot láttunk, vásároltunk, kóstoltunk, a cikk írása közben is, egy ott vásárolt chilis bonbont majszolok (ér irigykedni rám…), azonban a szervezés most nem sikerült olyan jól. A Millenáris Fogadó kicsi egy ilyen kaliberű rendezvény befogadásához! Már a nyitás után tömeg volt, zsúfoltság, szűk helyeken próbáltunk a pultokhoz férkőzni, miközben a kabátunk a kezünkben lógott és még így is nagyon melegünk volt, szatyrokkal, tasakokkal (sok árus nem készül zacskóval, így nem árt, ha legközelebb viszünk magunkkal…) a kezünkben lavírozva, állva ettünk… Nem volt az igazi!

A nehézségek ellenére és a legközelebbi jobb szervezésben bízva… képzeletben kiosztottunk 3 szubjektív díjat! A „Legfinomabb étel” díjat nem mertük/akartuk/tudtuk volna odaadni senkinek, mert túl sok finomságot kóstoltunk, így maradt a „Legötletesebb termék”, a „Legszebb termék” és a „Legszebb/legegyedibb stand” díj.

Íme, itt vannak a MI nyerteseink…

A „Legötletesebb termék” díj nyertese (dobpergés…): Hedonism és a bajusznyalóka! 

Hölgyeim, mindig is ki akarták próbálni, hogy milyenek lennének, ha férfinak születtek volna? Uraim, nem mernek bajuszt növeszteni, ám érdekli Önöket hogyan is állna e nemes szőrzet? Most kockázat nélkül kipróbálhatjuk mindannyian! Szőke, barna, őszes vagy akár pink színekben is kipróbálhatjuk a bajusz divatot, csak a képzeletünk szabhat határt. És, ha nem tetszene? Semmi gond! Egy pillanat alatt eltüntethetjük! És még ízleni is fog!

A „Legszebb termék” díj nyertese (tapsvihar…): Bonbonier és a csokoládédobozok!

A fantasztikus és egyben gyönyörű bonbonok készítőitől megtudhattuk, hogy ezek a lenyűgöző csokoládé dobozok a WAMP-okon kívül a Centrál Kávéházban is kaphatóak. Van szebb ajándék, mint a csokoládéba bújtatott csokoládé, ráadásul ilyen nőies formában? Igen, ha a dobozba egy eljegyzésű gyűrűt rejtünk…. ;)

Gyűrűvel vagy anélkül, nekünk ez a „termék” tetszett a legjobban!

A „Legszebb/legegyedibb stand” díj nyertese (ujjongás…): Lumen és a kávés-kocsi!

Egy ilyen rendezvényen nagyon nehéz újat mutatni. Kicsi, szűk helyek, a pultok kialakítása során az elsődleges szempont a funkcionalitás és a praktikusság, ezzel nincs is gond! De ez a kávés-kocsi… Mégsem egy egyszerű pult mellett rendelhetjük meg, fogyaszthatjuk el a kávénkat. Nekünk nagyon tetszett! Ráadásul a kávéjuk is nagyon finom!

Ha érdekel a többi kép is, amit készítettünk, katt ide!

Reméljük tetszett a rövid beszámolónk! Gratulálunk a díjazottaknak, legközelebb is nyitott szemmel megyünk és keressük az egyedit, a szépet, az újítót és a jót! Na meg persze a finomat is!

Princz Viktória

„A cikk a reklamipar.hu (http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2012/11/06/wamp-spajz-design-es-gasztronomia) oldalon is megtalálható!”